Hector Berlioz emlékére

Közzétette:

1803 December 11. (206 éve történt)
Megszületett Hector Lou Berlioz francia zeneszerző.

(meghalt: 1869)

Hector Berlioz  francia zeneszerzőt  Magyarországon azért is tisztelhetünk, mert ő készítette el a Rákóczi-induló legnépszerűbb feldolgozását.

Berlioz romantikus zenéjével hazájában nem aratott sikert, minthogy sokan Liszttel és Wagnerrel állították párhuzamba, s ezzel a „német” zene képviselőjévé minősítették, márpedig ez nem volt jó ómen a Franciaországban.

Berlioz pályafutása

Louis-Hector Berlioz a Grenoble-környéki La Cote-Saint-André-ban született 1803. december 11-én. Apja orvos volt, aki fiát is erre a pályára nevelte, és érettségi után Párizsba küldte az egyetemre (1821). Berlioz azonban inkább a zenéhez vonzódott és Lesueur tanítványa lett. Miután a Conservatoire-on több ízben pályázott sikertelenül a Római díjra, 1828-ban megrendezte első nyilvános szerzői estjét – írja róla a Magyar Rádió honlapja, a http://www.radio.hu.

1830-ban (a Fantasztikus szimfónia befejezése után), Sardanapal utolsó éjszakája című kantátájával végre elnyerte a Római díjat, Rómában azonban nem találta helyét, és félbeszakítva az ösztöndíj feltételéül szabott ott-tartózkodást, visszatért Párizsba. 1833-tól mint zeneíró és kritikus működött, és feleségül vette régi szerelmét. A házasság azonban nem sikerült, és Berlioz a 40-es évek elején Brüsszelbe, majd németországi hangversenykörútra menekült az otthoni gondok elől. 1842-43 során még Oroszországba és Angliába is eljutott. Később újabb hangversenykörutat tett Közép-Európában, amelynek során Pesten is adott két nagysikerű hangversenyt 1846 februárjában. Ekkor készült a híres Rákóczi-induló feldolgozása. Érdekes, hogy számos zeneszerző írta át az indulót, mégis a legnépszerűbb verzió, amelyet manapság a legtöbbet játszanak, nem hazai, nem magyar komponista műve, hanem a francia Berliozé. Párizsi ügyei csak 1852-ben rendeződtek valamennyire, ekkor nevezték ki a Conservatoire könyvtárosának. A trójaiak című operáját 1858-ban fejezte be, de az egész mű bemutatására csak 1890-ben, jóval halála után került sor. 1920 után lett ismét népszerűbb ez az operája – az Encyclopedia.com szerint.

Berlioz családi körülményei az 1850-es években is mindvégig rendezetlenek maradtak, első felesége halála után újból megnősült, de másodszor is özvegy lett, 1867-ben egyetlen fia is meghalt. 1869. március 8-án Párizsban ért véget Berlioz mozgalmas, diszharmonikus, szomorú élete – írja róla a Magyar Rádió honlapja.

Emlékkiállítás Budapesten Berlioz és Liszt barátságáról

A Liszt Ferenc Emlékmúzeumban (Budapest, Vörösmarty utca 35.) Hector Berlioz születésének 200. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek, amely 2004. március 19-éig tekinthető meg. A tárlat egyrészt magyar gyűjtemények anyagából vett eredeti dokumentumokkal, másrészt fakszimilékkel és reprodukciókkal mutatja be a Liszt és Berlioz barátságát, életútjának és zenei tevékenységének számos találkozási pontját – írja a http://www.museum.hu internetes oldal.

Liszt és Berlioz Párizsban találkoztak leginkább, sőt, többször ugyanazt a témát dolgozták fel. Így nem véletlen, hogy a kiállításon szerepelnek az egymásnak dedikált Faust-kompozíciók (Berlioz: Faust elkárhozása, Liszt: Faust szimfónia), valamint Lisztnek azok az átiratai, melyeket Berlioz műveiből készített (Fantasztikus szimfónia, Harold, Benvenuto Cellini).

A németországi Weimar Liszt karmestersége idején különösen sok nagy sikerű Berlioz-előadás színhelye volt: ezt is dokumentálja a mostani budapesti kiállítás. Említés történik Berlioz “A trójaiak” című operájáról is, mely minden bizonnyal nem született volna meg Liszt élettársa, Carolyne von Sayn-Wittgeinstein hercegné kitartó bíztatása nélkül.

A Berlioz 1846-os magyarországi látogatása alkalmával született Rákóczi-induló feldolgozás, valamint Liszt különféle Rákóczi-induló feldolgozásainak párhuzamba állítása kiemelkedő helyet foglal el a kiállításon: e művek eredeti anyagai ugyanis nagyrészt hazai gyűjteményekben találhatók. A kiállítás ezzel egyúttal a Rákóczi-felkelés 300. évfordulója előtt is tiszteleg.

A romantikus művész prototípusa

Berlioz a romantikus művész prototípusa. Szélsőséges rajongó, sírig hű szerelmes, felforgató botrányhős. Mindig ugrásra kész forradalmár. Figurája, jellegzetes megjelenése talán jóval szélesebb körben volt ismert, mint zenéje. Párizs nem szerette az ilyen tüneményeket, még akkor sem, ha saját lelke jelent meg bennük – írta róla Szabolcsi Bence.

Forrás: Sz. I. M. – National Geographic

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s