Katona József emlékére

Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, olvasott ember. Fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot, jogásznak szánja. Az ifjú joghallgató azonban ideje javát nem tanulmányainak szentelte: történeti tárgyú regényeket olvas, buzgó tagja a pesti magyar színtársulatnak. Színész és fordító, dramaturg és eredeti darabok szerzõje. Hozzájárult ehhez az a viszonzatlan szerelem is, amelyet a primadonna, a késõbbi Déryné iránt érzett. Apja haragudott a “komédiázás” miatt. A színházzal való kapcsolata meglazult, s 1815-ben a társulat el is hagyta Pestet. A Bánk bánt az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára írta. A bíráló bizottság véleményérõl nem értesült, a dicséretben részesített mûvek között sem szerepelt drámája. 1819-ben Katona átdolgozza a Bánk bánt, a pesten szereplõ székesfehérvári társulat mûsorra is tûzte, a cenzúra azonban nem engedélyezte a mû elõadását, csupán megjelentetését. 1820-ban meg is jelent a dráma, visszhangot azonban nem keltett. Mûvét az olvasóközönség közönnyel fogadta, melynek oka hogy, ízlésüket az akkor divatos német lovagdrámák határozták meg. Katona magára maradt nézeteiben, ezért még ebben az évben visszaköltözött Kecskemétre. Itt jogi tevékenységet folytatott (ügyész, majd fõügyész lett), az irodalomtól azonban teljesen elfordult. 1830 április 16-án szívrohamban halt meg.

Bánk bán

A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. Arany János egyike azoknak, akiknek tetszett a darab, Vörösmarty viszont inkább elmarasztalja, mint dicséri. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára. 1848. március 15-én a Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játszák.

Katona József

(Kecskemét, 1791. november 11. –  Kecskemét, 1830. április 16.)
Katona József  Paraszt – kispolgár család fia. Anyja Borbák Ilona, apja Katona József, aki takácsmester volt. A kecskeméti római katolikus elemi iskola négy osztálya után gimnáziumi tanulmányait a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál végezte. 1810 és 1813 között jogot tanult a pesti egyetemen. Pesten volt jurátus is, majd az 1815 – ben letett ügyvédi vizsgái után a városban dolgozott ügyvédi irodákban, majd 1820. január 1 – jétől önálló ügyvédként is. 1820. november 3-ától már Kecskeméten élt: alügyész, majd 1826. november 23-án főügyész lett – haláláig. Irodalmi tevékenységét már egyetemi évei alatt megkezdte: fordított, átdolgozott műveket, és ennek kapcsán műkedvelő színészként a pesti színtársulat munkájába is bekapcsolódott egy ideig. Első nagyobb lélegzetű munkái a Ziska (1813)és a Jeruzsálem pusztulása (1814) című művek eredeti történelmi drámák voltak, amelyek nem kerültek színpadra. Legnagyobb és leghíresebb művének a Bánk bánnak első változatát 1815- ben írta meg az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára. A mű sikertelen volt, a bírálatok közözz meg sem említették. 1819-ben átdolgozta a drámát egy pesti színházi bemutató terveként, de a cenzor csak a kinyomtatást engedélyezte, a bemutató előadást már nem. Így a Bánk bán első hivatalos megjelenése 1821-re tehető. A darab ősbemutatója 1833-ban volt Kassán, és ettől kezdve töretlen volt a sikere a magyar színpadokon. A nemzeti drámairodalom legnagyobb alkotása minden nemzedék nemzeti és egyéni sorskérdéseire adott mindig időszerű választ. Irodalmi tevékenysége során írt még verseket, melyeket nem tudott megjelentetni. Kecskemét történetéről írt munkáját – Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mezővárosa történeti címmel is édesapja adta ki 1834-ben Pesten. Kecskeméttel kapcsolatban több műve is megjelent: A kecskeméti pusztákról (Tudományos gyűjtemény 1823), a Monostori Veronka (1812), a Luca széke, valamint Vadásznaplója (1821-1829) Városi főügyészként sok hivatalos iratot hagyott maga után, melyek megtalálhatók a Bács – Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. Katona József irodalmi műveit – minden kiadást a teljesség igényével – gyűjti a róla elnevezett megyei könyvtárunk. A teljes életmű megtalálható a könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében, valamint egyes művei a Természet – Művészet olvasóteremben és a Kölcsönözhető gyűjteményben is. Városunkban névadója: könyvtárnak, múzeumnak, gimnáziumnak, színháznak.

Forrás: ezenanapon.hu / Katona József Könyvtár