Honlap indult Fejtő Ferenc tiszteletére

Közzétette:
Fejtő Ferenc
A tavaly Párizsban elhunyt Fejtő Ferenc munkásságára emlékszik a szerző születésének 100 évfordulóján induló honlap, amely részletesen bemutatja a nagy formátumú író, szerkesztő életútját.

Fejtő Ferenc író, újságíró, szerkesztő, esszéista, politikai elemző, az AFP egykori Kelet-Európa szakértője 2009. augusztus 31-én töltötte volna be a 100. életévét. A hivatalos ünnepségek mellett az aznap induló www.fejto100.hu honlap is rá emlékezik. Hanganyagokon, interjúkon, portréfilm-részleteken, valamint mintegy 30 barát, pályatárs és Fejtő-kutató (köztük Tamás Gáspár Miklós, Méray Tibor, Bodor Pál, Glatz Ferenc, Rajk László, Romsics Ignác és Kende Péter) visszaemlékezésein keresztül egyre teljesebb kép bontakozhat ki előttünk – ahogy magát nevezte – a „század utasáról”.

A puzzle-szerűen, egymást kiegészítő elemekből felépülő honlap egy része Földes Anita újságíró-szerkesztő Fejtő Ferenccel folytatott beszélgetésein alapszik, amelyek megismertetnek Fejtő Ferenc személyes élettörténetének fontos eseményeivel. Köztük az első publikáció történetével a Nyugat folyóiratában, József Attilához fűződő barátságának kevésbé ismert részleteivel, a kommunizmus vonzásával, majd az ellene folytatott életen át tartó harccal és az emigráció fegyveres és békés periódusaival. Sőt, vallomásain keresztül a kilencvenes évei végén járó, sokat megélt gondolkodóval is.

A honlap egy eredeti, eddig kiadatlan Fejtő-könyv, a Rajk-per kéziratának részletét is bemutatja. Sajnos csak az író halála után került elő az a 379 oldalt rejtő dosszié, amelyet óriási munkával már 1949 novemberében, mindössze két hónappal Rajk László pere után fejezett be Fejtő Ferenc, de sosem jelent meg. A kézirat részlete (tartalomjegyzéke és két oldala a Faludy Györgytől és Ignotus Páltól szerzett információkkal) először olvasható magyarul.

„Fejtő Ferenc nevét sokan ismerik, de sajnos méltatlanul kevesen tudják, hogy milyen fontos személyisége századunknak. Üldözték a fasiszták és üldözték a kommunisták is, börtön és halál várta volna mindkét rendszerben. Ilyen sors csak azoknak jut, akik valóban kiállnak az alapvető emberi szabadságjogokért. 1938-ban el kellett hagynia az országot, de még a 70-es években is csak szamizdat formájában terjedtek a család és a barátok által hazacsempészett, külföldön rég világhírűvé vált könyvei. Nehéz azt a mai fejünkkel elképzelni, hogy volt idő, amikor Fidel Castro kubai diktátor nem volt hajlandó átvenni egy könyvet, amelyben a „nemzetközileg ismert antikommunista Fejtő” írja az utószót. Fejtő Ferenc közel félszáz könyvet jegyez, legtöbbjük tudományos munka, de akad köztük szépirodalom is. Magyarországon alig több mint tíz műve jelent meg. A honlap célja az, hogy megismertesse műveit, ma is nagyon aktuális és tanulságos gondolatait, hitvallását, életszemléletét. Nem szeretnénk, ha belépne az emlékművé merevedett gondolkodók Pantheonjába. Éppen ezért, igyekszünk minden korosztálynak izgalmasat, újat mutatni, de ajánljuk a gimnazistáknak, az egyetemistáknak, az irodalom- és történelem szakos tanároknak, akik színesítenék óráikat egy nagy magyar visszaemlékezéseivel. Nem véletlen, hogy a honlap látogatója választhat: olvasni, hallgatni vagy nézni kívánja egy majd’ 100 éves bölcs üzeneteit – hiszen, ha csak mesél, az is üzenet a jelen és a jövő nemzedékeinek” – ismertette Földes Anita, a honlap szerkesztője a Fejtő Ferenc születésének 100. évfordulóján induló honlapot.

A videofelvételek között a Fejtő Ferencről készült két utolsó film részletei hozzáférhetőek. Tóth Barnabás: Ajándékfilm – Váratlan találkozás Fejtő Ferenccel (2007)  c. dokumentum-, és Surányi András: Emlékképek Fejtő Ferencről (2008) c. portréfilmjéből, ahogy megtalálhatóak József Attila Fejtő Ferenc által inspirált versei is, köztük A Dunánál Kaszás Attila előadásában és az Eszmélet Latinovits Zoltánéban. Barátságuk alapja, a Tiszta Szívvelt pedig a Sebő együttes szólaltatja meg.

A www.fejto100.hu honlap augusztus 31-től elérhető, megjelenését a Szerencsejáték Zrt. támogatta.

Forrás: Litera – az irodalmi portál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s