Az ókori kínai Selyemút

Közzétette:

A több mint 2 ezer esztendővel ezelőtt a Kína által kialakított világhírű selyemút fontos szerepet játszott a Kína és az ázsiai, európai, afrikai országok összekötésében, a kelet-nyugati gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésében.
A Selyemút az ókori Kínából indulva a dél-, közép- és nyugat-ázsiai országokon át, Európáig és Észak-Afrikáig húzódott. Ezen az úton keresztül nagy mennyiségű selyemterméket szállítottak Nyugatra, ezért ma az egész világon Selyemútnak nevezik ezt az ókori kereskedelmi útvonalat. Az archeológiai vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Selyemút az időszámítás kezdete előtti első században, azaz a Han-dinasztia korában alakult ki. Az akkori kínai fővárosból, Chang’an, a mai Xi’an városból induló Selyemút déli ága Afganisztánba, Üzbegisztánba, Iránba vezetve végül elérte az egyiptomi Alexandriát. A Selyemút északi ága pedig Pakisztánt, Afganisztán fővárosát, Kabult érintve megérkezett a Perzsa-öböl partjához. Az út Kabultól dél felé tovább tartva, elérhette a mai pakisztáni Karachit. Onnan tengeri úton mehetett tovább az ókori Perzsiába és Rómába.

Az időszámítás előtti II. század és az időszámítás szerinti II. század között a Selyemút összekötötte egymással a négy dinasztiát, azaz a Római Birodalmat, a nyugat-ázsiai Parthiát, vagyis az ókori iráni rabszolgatartó államot, a közép-ázsiai Kushan-dinasztiát és a kelet-ázsiai kínai Han-dinasztiát. A Selyemút kialakulása óta minden civilizáció összefonódott egymással.
A Selyemút hálózatának segítségével az emberek jöttek-mentek nyugatról, keletre, vagy keletről nyugatra. Az írott feljegyzések szerint a Hu elnevezésű növényeket, például a Hu barackot, a Hu tököt, a Hu borsót, a Hu répát stb. mind Nyugatról honosították meg Kínában. Kínába hoztak értékes állati eredetű termékeket, ékszereket, illatszereket, üvegtermékeket, arany- és ezüstérmeket is. Emellett a közép- és nyugat-ázsiai zeneművészetet, táncművészetet, konyhaművészetet és ruhadivatot is elterjesztették Kínában. Egyszersmind a Selyemút segítétségével a kínai termékeket és technikát is elvitték Nyugatra, nevezetesen a selyemtermékeket, a lakktárgyakat, a porcelántermékeket, a lőport, az iránytűt, némely földművelési eljárást, a selyemhernyó-tenyésztést, a papírkészítés módszerét, a könyvnyomtatási technikát stb. A Selyemút a VII. és a IX. század között uralkodott kínai Tang-dinasztia idején élte aranykorát.
A kereskedelmi kapcsolatok mellett annak idején megélénkült a kulturális kapcsolat is az ókori Kína és a Nyugat között. Az időszámítás kezdete előtti 202-220 között uralkodott Nyugati Han-dinasztia korában a világ három legnagyobb vallása közé tartozó buddhizmus már meghonosodott Kínában. Xinjiangban, a Kezieri Templombalangban mindmáig mintegy 10 ezer négyzetméternyi freskót őriznek, amelyek a buddhizmus eredetét, származását is ábrázolják. A vizsgálatok eredménye szerint Indiából a kínai Xinjiang Kezier körzetét érintve, a kínai Dungfangon (Dunhuangon) át, jutott az ország belső részeibe a buddhizmus. A Selyemút két oldalán számos buddhista templombarlang található, köztük a Dungfangi templombarlang, a Luoyang város környékén fekvő longmeni templombarlang. Az ezekben a barlangokban őrzött szobrászati és festészeti értékek mind a kínai, mind a nyugati elemeket képviselik. Ezek a templombarlangok a világörökségek listáján is szerepelnek.
A IX. század után az ázsiai és európai kontinens politikai és gazdasági rendjének változásával, valamint a tengeri hajózás elrehaladásával a tengeri hajózás egyre nagyobb szerepet vállalt magára a kereskedelem terén. A Selyemút szerepe ezzel párhuzamosan egyre kisebb lett. A X. században uralkodott kínai Song-dinasztia idején majdnem megszűnt a Selyemút funkciója.
A Selyemút fontos szerepet töltött be a világ civilizációjának fejlesztésében. Az UNESCO Selyemutat vizsgáló programjában a párbeszéd útjának is nevezik a Selyemutat, amely előmozdította a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokat és párbeszédet.

Forrás: CRI Online -China Radio International

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s