Puskás Tivadar élete és munkássága

Puskás élete konyv

Puskás Tivadar életrajza

1844. szeptember 17.: Megszületik Pesten, Puskás Ferenc és Agricola Mária első gyermekeként. (Családfa)
1844. szeptember 20.: Megkeresztelik a lipótvárosi plébániatemplomban. / Ez a templom a mai Szent István-bazilika helyén állt./
A keresztségben a Tódor, János, Lampert neveket kapta, az elsőt bizonyára a nagyapa iránti tiszteletből.
1848. március 30.: Megszületik öccse, Ferenc.
1854.: Megkezdi gimnáziumi tanulmányait, valószínűleg Budán.
1862-1865.: A bécsi Theresianumban jogot tanul, majd átiratkozik a műegyetemre.
1865.: Abbahagyja egyetemi tanulmányait és mivel apja tönkrement, állást vállal.
1866.: Londonba utazik, ahol megbízást kap a Waring cégtől az erdélyi keleti vasút építésében való közreműködésre.
1872.: A társaság csődöt jelent, Puskás felbontja szerződését.
1873.: Bécsbe utazik, s nagyszabású vállalkozásba kezd, utazási irodát alapít.
1874.: Amerikába hajózik. A coloradoi aranymezőkön földet vesz s beáll az aranykeresők közé.
1876.: Londonba, majd Brüsszelbe utazik, ahol a legújabb távírógépekrõl és a városon belüli távíróhálózat kiépítésérõl folytat tárgyalásokat. Bell találmányának hírére visszautazik Amerikába. Edison munkatársa lesz s a telefonközpont kidolgozásán munkálkodik.
1877.: Edison megbízottjaként Londonba megy, s itt bejegyezteti a fonográf szabadalmát.
1878.: Londonból átköltözik Párizsba. Edison képviseletét vállalja a kontinensen. Foglalkozik minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerűsítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalom-értékesítő ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fő oka és célja az, hogy az európai fővárosok közül elsőként itt épüljön telefonközpont.
1879.: Megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározó szerepe volt.
1879. október 29.: Kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövid időre hazajön, hogy előkészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását.
1879. július 4.: Puskás Ferenc pesti, Gyöngytyúk utcai lakásán lezajlik az első magyarországi telefonbeszélgetés.
1880. május 20.: A minisztérium végre kiállítja és aláírja a pesti telefonközpont működését engedélyező okiratot. A központ számára az üzleti negyed centrumában, a Fürdő / ma József Attila / utca 10. számú ház III. emeletén béreltek helyiséget. Itt kezdték meg a 200 vonal kapacitású, LB típusú telefonközpont – 2 darabból álló, egyenként 100 vezetékes jelzőtáblás szekrény és 2 darab 100/64 keresztlemezes váltó – felszerelését.
1881. február 1.: Puskás Ferenc mint a budapesti telefonhálózat igazgatója, előfizetési felhívást tesz közzé. A jelentkezőknél azonnal megkezdték a készülék felszerelését, a légvezeték kiépítését. A hálózatépítést Puskás Ferenc irányította, ő tanította be a központ kezelésére felvett kisasszonyokat is.
1881. május 1.: MEGNYÍLT AZ ELSŐ BUDAPESTI TELEFONKÖZPONT. Az induláskor 25 előfizetője volt.
1881. augusztus 1.: A Lövész utca 11-ben megnyílt a második központ, mint belvárosi fiókállomás.
1882.: Budán, a Pálffy / ma Bem / tér 4-ben épült az újabb fiókállomás 27 elvfizetővel.
1884.: Puskás Tivadar feleségével és leányaival haza költözött Budapestre. A Lánchíd budai hídfőjéhez közel, az Albrecht főherceg / ma Hunyadi János / úton egy tízszobás lakát béreltek.; Öccse halála után maga vette át a Budapesti Telefonvállalatot, s nagy lendülettel fogott hozzá az előző évben fejlődésében megtorpant vállalat fellendítéséhez. Alig néhány hét alatt felszereltette Budapest első nyilvános telefonállomásait.
1885.: Anyagi nehézségei miatt eladja a telefonvállalat egyharmad részét.
1887.: Baross Gábor miniszter államosította a budapesti telefont. A cég új neve: Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata.
1888-89.: Tovább bővült és korszerűsödött a hálózat. A légvezetékekhez vashuzalok helyett már horganyzott acélhuzalt használtak. A régi, 3-4 éves távbeszélő-készülékeket is lecserélték,és valamennyi állomáson új, ún. Western-készülékeket szereltek fel.
1890.: A bővítés és korszerűsítés a végsőkig kimerítette a vállalat anyagi lehetőségeit. Puskás részvényei a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. Ettől kezdve Puskás Tivadarnak már a neve sem szerepelt a Budapesti Távbeszélő-hálózat cégjelzésében. A budapesti hálózat története 1890-től már nem Puskás Tivadar története.
1892.: Puskás bejelentette “Új találmányát, új eljárás telefonújság szervezetére és berendezésére” címmel az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában.
1893.: Folynak Puskás kísérletei a beszélõ újság megvalósításával kapcsolatban.
1893. február 15.: A Budapesti Telefonhírmondó-Szolgálat megkezdte nyilvános adásait.
1893. március 16.: Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtője, Hungária szállóbeli lakásán reggel fél kilenckor meghalt.