PÁRHUZAMOS VILÁGOK

Közzétette:


Napelem, ősi életmód és amcsi ajándékbolt: Afganisztán ma

Újgazdagok is vannak, palotáik a narkó-építészet remekei. A világ ötödik legszegényebb államában 77 százalékos az analfabetizmus. A Le Monde riportja.

Kabultól mindössze 50 kilométerre délre, kőtömbökkel tarkított dombok között, vadonatúj hídon vezet át az aszfaltozott út. A hidat – akárcsak az afgán rendőrség helyi központját – külföldi segélyekből építették. A rendőrségi épület környékén híre-hamva sincs elektromos vezetékeknek, így az áramot napelemtáblákkal biztosítják, miközben a közeli afgán falvak még mindig az ősi idők szokásai szerint élnek.

Ez a kontraszt általában is jellemzi a “NATO-földet”, azaz Afganisztánt, ahol – mint a Le Monde című francia lap helyszínen járt tudósítója írja – két, egymással párhuzamos világ él együtt. Több tízezer NATO-katona állomásozik itt, miközben a helyi lakosság életstílusa éppen az ellentéte a nyugatinak. Habár a külvilág komoly erőfeszítéseket tesz az ország modernizálásáért, Afganisztán még mindig a világ öt legszegényebb államának egyike, az analfabéták száma – három évtizedig tartó háborúskodás után – 77 százalékos.

Fotó: http://www.rawa.org

Noha 2002 óta iskolák ezrei nyitották meg kapuikat, vidéken sok rendőr még mindig nem tudja elolvasni azokat a törvényeket, amelyeket pedig nekik kellene betartatni.

Ha az amerikai elnök, Barack Obama által ígért csapaterősítések megérkeznek Afganisztánba, az itt állomásozó, NATO-vezette nemzetközi biztonsági erő létszáma eléri majd a 85 ezer főt. A külföldi katonák teljes létszáma pedig 95 ezer lesz, hiszen az amerikaiak egy külön hadműveletet is folytatnak itt az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet ellen. A szovjetek – afganisztáni inváziójuk csúcspontján, a nyolcvanas években – 120 ezer katonát állomásoztattak a közép-ázsiai országban.

A NATO-erők kabuli főhadiszállása – egy amerikai bár mellett, amelyet Marilyn Monroe fotói díszítenek – több ajándékboltnak is helyet ad. A katonák itt néhány dollárért olyan, nyersen fogalmazó trikókat vásárolhatnak, mint például “Engem Afganisztánba küldtetek, ti szemetek!” Újabb jele az afganisztáni kettősségnek…

A Kabul utcáin haladó katonai konvojok sofőrjei utasításba kapták, hogy soha ne álljanak meg. Az afgán sofőrök jobban teszik, ha félrehúzódnak előlük, ha csak nem akarják kitenni magukat figyelmeztető lövéseknek vagy annak, hogy egy ideges amerikai tengerészgyalogos egyszerűen átgázol rajtuk kocsijával. A merényletek keltette pszichózismindenkinek ott van az agyában.

A nyugatiak – legyenek katonák vagy civilek – Kabulban csak szigorúan védett helyeken bukkannak fel. Bizonyos negyedekben ugyanakkor már látni új, hatalmas, oszlopos házakat, amelyek egy jómódú afgán réteg felbukkanását, megerősödését jelzik. Ezen épületek stílusát egyesek csak “narkó-építészetnek” hívják, az intenzív ópiumcsempészetre utalva: a mákból készült kábítószer világméretű termelésének 90 százalékát ugyanis Afganisztán adja.

Fotó: http://www.blogs.uit.tufts.edu/gettinghumanitarianaidright

Mohammed Ehsan Zia vidékfejlesztési miniszter egyike az afgán vezetés hozzáértő tagjainak: ez utóbbiak többségükben külföldről tértek vissza hazájukba 2001, azaz a tálibok megbuktatása után. Ziát egy amerikai tanácsadó segíti munkájában. A miniszter feladata az, hogy megpróbálja eljuttatni még a legeldugottabb, távoli tartományokba is legalább egy részét a nemzetközi segélyekből származó több tízmilliárd dollárnak. E hatalmas pénzösszeg hatékonyságát azonban rontja a helyi korrupció, egyes külföldi nem kormányzati szervezetek pazarlása, valamint az alvállalkozók számának megsokszorozódása.

A miniszter nyugodt hangon sorolja, mi mindent értek el az elmúlt években az oktatásügyben, az öntözésben, új utak építésében. Ám panaszkodik amiatt, hogy a külföldi szervezetek – olyan béreket kínálva, amelyekkel az afgán állam nem versenyezhet – elszívják a közszférából a legértékesebb embereket. Zia példaként hozta fel, hogy négy hónapon át próbált megszerezni két afgán mérnököt az egyik nyugati tartományban végzendő munkára. “Kész voltam havi 1500 dollárt adni fizetésként, de a nemzetközi szervezetek akár 4 ezret is kínálnak” – mondta. Végül kénytelen volt beérni két tádzsik mérnökkel.

Afgán katona
Fotó: armyrecognition.com

David, egy ötvenes amerikai férfi Észak-Dakotából érkezett, a Le Monde tudósítója a kabuli repülőtéren találkozott vele. A férfi elismeri, hogy kicsit szokatlan a helyzete: ő ugyanis etnológus, eredetileg a sziú törzsek specialistája. Most viszont egy, az amerikaiak által létrehozott csoport tagjaként dolgozik Afganisztánban, amelynek az a feladata, hogy segítsen megváltoztatni az afgán lakosság hozzáállását a külföldi katonai jelenléttel szemben.

“26 éven át dolgoztam a legproblémásabb indián törzsekkel az USA északi részén. Ismerem, milyen fontos a tisztelet kinyilvánítása, a generációkról generációkra öröklődő szóbeli hagyományok szerepe. Megpróbálom ezt a tapasztalatot az afgán törzsek körében is hasznosítani” – mondja az amerikai. Szerencséjére van egy segítőtársa is, egy iráni származású amerikai nő, aki legalább folyékonyan beszéli a dari nyelvet, s ismeri az iszlám kultúrát.

“Így éli hát napjait a NATO-föld” – írja a Le Monde, emlékeztetve, hogy az ENSZ – amely Boszniában, Koszovóban vagy éppen Kelet-Timoron kulcsszerepet játszott – itt csak mintegy 50 alkalmazottal és mintegy 60 millió dolláros költségvetéssel rendelkezik. Chris Alexander kanadai diplomata, az ENSZ-főtitkár afganisztáni különmegbízottjának jobbkeze azonban meg van győződve arról, hogy Afganisztán történelmi jelentőségű átalakuláson megy keresztül. “Az emberekben óriási a vágy, hogy végre kitörjenek ebből a helyzetből. Az évtizedeken át tartó háborúskodás után, amely teljesen megszüntette az államhatalmat, az ország lassanként újraépül” – mondta.

Forrás: MTI/Le Monde

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s