Közzétette:
(részlet)
Az UNESCO Világörökség része
A Fertőrákos határában álló Mithraeum a római időkben valószínűleg nem a közeli Scarbantiához (Sopron), 
hanem a Duna partján fekvő Carnuntumhoz (Petronell-Carnuntum, Ausztria) tartozott. Ide érkezett hajóival Julianus császár 361-ben. Légiójának négy nap pihenőt rendelt el, és kíséretével a Fertő tó (lacus Peiso) partján álló Mithras-szentélyben mutatott be áldozatot a Napistennek. Tizenhét évvel ezután, 378-ban adta ki Gratianus császár azt a birodalmi rendeletét, amely szerint minden szentélyt le kellett rombolni, amely nem keresztény. Úgy tűnik, hogy ezt a parancsot itt, Rómától távol, nem hajtották végre. Mithras barlangját egykori őrzői magára hagyták. Az idő múlásával az eső és a szél hordaléka betemette, az erdő növényzete benőtte. Így telt el 1500 esztendő.
A
Mithras -barlang maradványait 1866. júliusában két fiatalember fedezte fel, egymástól függetlenül. A Fertőrákos melletti erdőben közel egy időben talált rá a soproni ifj. Stornó Ferenc, és Malleschitz György, meggyesi kőfaragó. A Mithraeum feltárását id. Stornó Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 db halotti hamvakat és érméket tartalmazó tégelyt, és egy csontvázas sírt talált. Ezután faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy ezzel megvédje azt.
Forrás: A Mithras-szentély honlapja
Lighthouse 