Munch:TheScream_lithography

Edvard Munch

Közzétette:

 

 

Edvard Munch (1863-1944) norvég festőt úgy szokták emlegetni, mint összekötő kapcsot a 19. század Edvard Munch in 1933vége felé a szecesszió és az expresszionizmus között. Művészetének formanyelve, szimbolikája nagy hatással volt a kor szecessziós festőire. Alkotásit szorongás, elvágyódás, pesszimizmus és borzalomlátás jellemzi. A beteg kislány (1886) sérült lelkeket ábrázol. Későbbi témái is a halál, betegség, magány, félelem, féltékenység köré rendezhetőek. Ez az öt fogalom jellemzi a Sikoly c. képet is. Az 1892-es Tavaszi este az oslói Karl Johan utcán”, az 1894-es „Sikoly” és az 1899-ben festett Az élet tánca” a szorongást kifejező, stilizáló, szimbolista jellegű korszakának a fő művei.

Edvard Munch: Scream Edvard Munch: The Tray of Life Edvard Munch: Jealousy

Sikoly | Az Élet tánca | Féltékenység

A Sikoly c. művét 1894-ben festette, az expresszionizmus közvetlen előzményeként, első műveként emlegetjük, a művész ugyanazt az életérzést fogalmazta meg a festészetben, amelyet az irodalomban a már említett századvégi skandináv írók. Szorongás, elvágyódás, már-már pszichotikus pesszimizmus, borzalomlátás jellemezte művészetét. Munch stílusa stilizáló: dekoratív összefogottság és szecessziós vonalvezetés jellemzi. Szimbólumai többnyire erotikus töltésűek, úgyszólván a freudizmus illusztrációjának minősíthetők.

Maga a kép igencsak nyugtalanító, a sikolyra torzuló fej valami iszonyatos dolog bekövetkeztére utal, de ez a dolog kívül esik a képen, így a mai napig találgatásokra ad okot a festmény pontos jelentésmezeje. Maga a festő így nyilatkozott a képről: „Hallom a természet kiáltását”, a közkeletű értelmezés szerint pedig a modern ember szorongásait és félelmeit érzékelteti az alkotás, amely képzőművészeti szempontból lezárta a 19. századot és bevezette a 20-ikat.

Forrás: Parókia – Dunamelléki Református Egyesület

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s