Calvinism Star

A református egyházak

Közzétette:

 

 

A nagy reformáció századában, a nagy reformátorok közt Kálvin élte túl társait. És mivel az élőknek rendesen több igazuk van, mint a holtaknak, eredményeivel is felülmúlta őket. Zwingli vetését ő aratta le, a zürichi reformáció egyházai nagyrészt az ő irányához csatlakoztak, s Luther munkájának egy része is az ő javára esett. Németország déli részén Kálvin iránya toleránsabbnak és szabadabbnak látszott, tehát hozzá csatlakoztak. Ezenkívül új területeket is meghódított a reformáció számára, Franciaországban az ő iránya terjed el, Hollandiában és Skótországban az ő gondolatai vernek gyökeret, nálunk a lutheri reformáció örökébe sok helyen a kálvini irány lépett s ez tartja magát „magyar vallásnak”.

Egyes helyeken üldözték és kipusztították. Franciaországban a párizsi vérnász Szent Bertalan éjszakáján húszezer hugenottát mészároltak le s az 1685-i nantesi ediktummal elvesztették vallásszabadságukat, Németországban a vérszomjas Alba herceg hat év alatt 18 600 eretneket végeztetett ki. A kálvinizmus azonban újra feltámadt s úgy megerősödött, hogy ma számban legerősebb a protestáns egyházak között. Erős Amerikában is, ahova az 1620-ban két rozoga hajón kivándorolt plymuthi testvérek ültették át.

A kálvinizmus nincs egységes szervezetbe foglalva. Alkotmánya a legtöbb államokban azonos. A gyülekezetek vezetése a papok és presbiterek kezében van, az egyes gyülekezetek kerületi és országos gyűléseken képviseltetik magukat s e képviseleti rendszer keretén belül intézik el közös ügyeiket. Az egyházi elöljárók (püspökök) éppoly lelkészek, mint a többiek, csak abban különböznek tőlük, hogy felügyeleti és fegyelmi teendőkkel vannak felruházva. Ezek a nemzeti egyházak azonos hitvallási alapon állnak, de vannak külön nemzeti hitvallásaik is, jogi kapcsok azonban nincsenek köztük. Egyeznek abban, hogy a reformációban a lutheri egyháznál tovább mentek:csak azt tartották meg az egyházi szokásokból, amit a biblia parancsol.

Luther és a német reformáció főként páli, tehát újszövetségi alapra helyezkedett s a szabad akarat tagadása dacára is megfenntartott valamit a keresztény ember szabadságából, noha Luther is belekóstolt a jogtudományba.

Kálvint a jogászgondolkodás, tanárainak a hatása sokkal jobban befolyásolja. Gondolkozása nem áll meg az „egyedül hit által való üdvözülés” és a krisztocentrizmus alapelvével, hanem sokkal jobban belemélyed az ószövetségbe. Isten mindenek felett álló dicsőségének gondolata ószövetségi gondolat; a vallásos élet törvényekkel, még pedig szigorú és kíméletet nem ismerő törvényekkel való körülbástyázása szintén ószövetségi hagyomány. Az eleve elrendelés zordon gondolata, melyről Kálvin maga is nagyon jól tudja, – hiszen maga is mondja –, hogy horribilis gondolat, valami megközelíthetetlen zordonsággal ruházza fel a kálvinista egyházat. A kívülállókat elriasztja tőle, azokat azonban, akik nemcsak hisznek az eleve elrendelésben, hanem magukat kiválasztottainak is tartják, nagy cselekedetekre képesíti, soha vissza nem néző határozottságú akaratúakká keményíti

Az egyházi fegyelem gyakorlása szintén szembeszökő jellemvonása a kálvinizmusnak. Genfi formájában a kálvini törvény csak John Knox Skótországában állott fenn akkor is, amikor Genfben már élei leköszörülődtek s szigorúsága enyhült. De azért a kálvinista egyházakban mindig komolyabban gyakorolták, mint például a lutheriben, noha elvben egyik éppúgy fenntartja a bűnösök egyházi megrendszabályozása és a gyülekezetből való kiközösítés, a kiátkozás jogát, mint a másik.

A schmalkaldeni cikkekben Luther a nagy átok jogát, amit a pápa gyakorol, polgári büntetésnek tekinti, melyhez a papoknak semmi közük. Csak a kis átkot tartja meg. Erről azt mondja, hogy „ez az igazi keresztény kiközösítés, mely a nyilvánvaló és megátalkodott bűnösöket kizárja a szentségek élvezetéből és a gyülekezettel való közösségből, míg meg nem javul és a vétket el nem kerüli.” A későbbi dogmatikusok behozzák az evangélikus egyházba is a kis és nagy átkot: a kisebb az, mikor a nyilvánvaló bűnöst nem engedik az úrvacsorához, a nagyobb az, mikor a nyilvánvaló és megátalkodott bűnöst nemcsak a szentségekben való részvételből, hanem az egyházból is kizárják „mint valami rothadt tagot és a Sátánnak adják át, míg meg nem tér”. Ennél többet Kálvin sem mond: „Az ilyen esetekben való alkalmazásra rendeltetett kizárás (excommunicatio), amelynél fogva a hívek társaságából kiutasíttassanak azok, akik a Krisztusban való hit örve alatt haszontalan életük és zabolátlan, bűnös tobzódásuk által az egyháznak botránykövei, sőt méltatlanok arra, hogy a Krisztus nevével ékeskedjenek. Az ilyenek kiközösítendők először azért, hogy isten gyalázatára ne említtessenek a keresztények a keresztények között, mintha az ő szentegyháza gonosz és nyilvánvaló istentelen emberek cimborasága volna; azután pedig azért, hogy romlott életükkel a gyakori érintkezés folytán másokat is meg ne rontsanak; s végre azért, hogy a szégyen által megdöbbenve, elkezdjék megbánni saját alávalóságukat és e bűnbánat folytán végre tanuljanak újra magukhoz térni”.

A bűnöktől és a bűnösöktől való elzárkózásnál sokkal fontosabb a kálvinizmusnak az a pozitív eszménye, hogy az egyházat a hívek isten törvényei által igazgatott közösséggé akarja átformálni. Ezt az eszményt szolgálja a biblia megismertetése, az igehirdetés, ezt támogatják az egyházi berendezkedések s az egyházfegyelem is. A kálvinizmus a „választott nép” örökébe akar lépni s isten törvényét akarja megvalósítani az egyénben, az egyházban és az államban. Ez a legigazibb kálvini öröksége. Kálvin Genfben valóságos teokratikus állapotokat igyekezett teremteni s az ő nyomán a kálvinista vallásosság többé-kevésbé megmaradt amellett a felfogás mellett, hogy a vallásnak erkölcsi és politikai kovásznak is kell lennie a közösségek életében.

Max Weber az újabb kori kapitalizmus szellemét is a kálvinista valláserkölcsi felfogásból igyekszik levezetni. Gondolatmenete az, hogy isten dicsőségének a megvalósítása követeli az emberektől, hogy parancsolatai szerint éljenek s hogy életüket szociális viszonylatban is isten akarata szolgálatába állítsák. Ez a kettős követelés annyit jelent, hogy a hívőnek felebarátját szeretnie kell s hivatását is lelkiismeretesen be kell töltenie. A hívőnek dolgoznia kell becsületesen és folytonosan, amint Carlyre mondja:munkálkodjatok és ne csüggedjetek! Ezzel szemben a keresztény a munka eredményét nem élvezheti; puritán gondolkozása arra kötelezi, hogy keresetét újra munkába fektesse. Így lesz a kálvinista gondolkodás egyrészt tőkeképző, másrészt a tőkét örök munkára serkentő, mindinkább halmozó és elszemélytelenítő erővé, ami megteremti és kifejleszti a modern kapitalizmust.

 

Reformed Church

Református templom

A kálvinizmus politikai és gazdasági kisugárzásai messze vezetnek központi gondolatától: lényegileg a kálvinizmus a biblia világának, gondolkozásának és eszményeinek a megvalósítása. Ezt célozta a katolicizmussal szemben, mikor azt reformálta, ezt emelte ki akkor, mikor Kálvin éppúgy, mint Vyclif, Husz, Luther és Zwingli a bibliát teszi meg hit és élet zsinórmértékének s ezt igyekszik megvalósítani egyszerű, puritán vallásos berendezkedéseiben is. Istentisztelete a régi zsidó zsinagógális formákhoz ragaszkodó, prédikáció, imádság, a két szentség kiszolgáltatása és a gyülekezeti ének, melyben Dávid 150 zsoltárának jut főszerep. Egyszerűsége és józansága kifejezésre jut templomépítésében, azok berendezésében, papjaik ruházkodásában, külsőségektől való megtisztulásában. A közös keresztény fa egyik legvastagabb ága, amelyet szintén bibliai gyökerei rögzítenek a talajba, azokkal szívja táplálékát és ugyanolyan gyümölcsöket terem, mint a fa többi ágai.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (621—624. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s