Az egyházatyák

Az egyházatyák az egyház őskorában (6. századig) éltek s az utánuk élt kiváló tudósokkal (doctores ecclesiae) együtt arról nevezetesek, hogy óriási tudású, szent életű s az egyház által elismerten igazhitű férfiak voltak. (Számuk 25: Ambrosius, Augustinus, Hieronymus, Nagy Gergely, Aquinói Tamás, Athanasius, Basilius, Nazianzi Gergely, Aranyszájú szt. János, Bonaventura, Anselmus, Isidorus, Petrus Chrysologus, Nagy Leo, Damiani Péter, Szt. Bernát, Poitiers-i Hilarius, Ligouri Alfonz, Szalézi Ferenc, Alexandriai Cyrill, Johannes Damascenus, Beda Venerabilis, a szír Efrém és Canisius Péter.) A különböző fokozatú zsinatok közt, a múltban a püspökökből álló egyetemes zsinatnak volt nagy jelentősége, amikor a pápák fölött állt, A vatikáni zsinat csalhatatlansági dogmájának meghozatala óta tanszabályozó jelentősége háttérbe szorul a pápa tekintélye mellett. Egyetemes zsinatot csak a pápa hívhat össze, határozatainak csak akkor van kötelező erejük, ha a pápa megerősítette őket.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (560. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0