Sikertelen kiugrási kísérlet a második világháborúból

Bár 1944. szeptember elsejétől a szovjet hadsereg már Erdélyben nyomult előre, Horthy és környezete sokáig a nyugati szövetségesek megérkezésében bízott. A magyar fegyverszüneti delegáció így csak szeptember 28-án indult el Moszkvába. Az október 11-én aláírt előzetes megállapodásban Magyarország vállalta, hogy kiürít minden 1937 után visszaszerzett területet, és hadat üzen Németországnak. Az október 15-ére időzített átállási kísérlet azonban meghiúsult. Ezt követően Horthy német nyomásra lemondott az államfői posztról, és átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek, a szélsőjobboldali nyilaskeresztesek vezérének, aki az utolsó pillanatig kitartott a németek, illetve a háború folytatása mellett. A hadműveletek Magyarország területén ezért csak 1945 áprilisában fejeződtek be. Az elhúzódó harcok a polgári lakosság számára is súlyos megpróbáltatásokkal jártak. A nyilasok rémuralmát a szovjet hadsereg erőszakoskodásai és „zabrálásai” váltották fel. Több tízezer embert egyszerűen a Szovjetunióba hurcoltak munkára. 1946 októberében az egyik Moszkva melletti rabkórházban halt meg Bethlen István is, akinek 1945-ös kiszállításával és fogva tartásával Magyarország szovjetizációját próbálta megkönnyíteni a szovjet vezetés.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (421—422. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9