„a természet megismerésének és megszerettetésének nagystílű apostola volt”
„Brehm az emberek millióival szerettette meg a természetet és késztette őket az állatok lelkivilágába való elmélyedésre. Értékes önálló kutatásain kívül olyan érdem ez, amit elvitatni nem lehet. Brehm a természet megismerésének és megszerettetésének nagystílű apostola volt és az a mi nemzedékünk számára is.
Fellépésének, alapgondolatának és működésének jelentőségét ma már a szaktudományos világ is elismeri. Az „Állatok világát” minden művelt nyelvre lefordították, újabb kiadásait a természetkutatók s a zoológiai tudomány legkiválóbbjai bővítik, alakítják, tökéletesítik és mind magasabbra emelik, díszesebbé teszik azt az épületet, amelynek alapjait Brehm rakta le s homlokzatának első nemes vonalait is ő rajzolta meg.”
forrás: Brehm Alfréd (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Alfred Edmund Brehm ( Unterrentendorf , 1829 . Február 2. – Unterrentendorf, 1884 . November 11. ) német természettudós és író . Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése : „AE Brehm” .
Édesapja, Christian Ludwig Brehm (aki a német madártan egyik alapítója volt) „már kora reggel, a hétnek majdnem minden napján puskával a vállán útnak indult a thüringiai erdőségbe, hogy ritka madarakra vadásszon.
Testvérével, már egész kicsi korukban elkísérték apját ezekre a kirándulásokra és így már korán hozzászoktak a természet életének megfigyeléséhez és szeretetéhez.”
1843-ban mégis építészetet kezdett tanulni: a természettudományok műveléséből akkoriban nem lehetett megélni. 1847-ben azonban lehetősége nyílott rá, hogy Afrikába utazzon, és állatok, elsősorban madarak befogásában segítsen: és innentől már nem volt megállás…
Afrikában (Egyiptomban, Szudánban) állatokat gyűjtött be, s a berlini állatkertnek szállította őket. Útjáról hazatérve kezdett végre természettudományokkal foglalkozni – a jénai és a bécsi egyetemeket látogatva (részt vett a német ornitológiai társaság megalapításában is); utazásának tapasztalatait publikálta is. 1866-ban felkérték, vegye át a berlini akvárium elkészítésének folyamatát, vezetést: három évvel később meg is nyílt az akvárium, Brehm terveivel kiegészülve.
Később Spanyolországban, Nyugat-Szibériában, sőt Magyarországon is járt: ekkor már nem csak gyűjtéssel, hanem tudományos megfigyeléssel is foglalkozott – az állatok életét, szokásait kezdte el leírni.
1863-től jelent meg (ekkor még csak füzetekben) élete fő műve, az Állatok világa. Ezzel „az volt a célja, hogy ellentétben az állattan iskolás kézikönyveivel, az állatok életét tárgyalja, olyan munka legyen, amelyben a nagyközönség, az állatbarát, itt legyen akár mezőgazda, vadász vagy akár tudós, megtalálja mindazt, ami az állattani kézikönyvekből hiányzott, holott éppen ez az, ami az állatbarátokat érdekli: életmódjukat, táplálkozási rendszerüket, társadalmi életüket, szellemi képességük, ügyességük, ösztöneik és kedélyük leírását, párzásukat, családi életüket, vándorlásaikat, barátságos és ellenséges érzületük ismertetését egymás iránt és az emberekkel szemben..”
Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros