A Romanovok színre lépnek

Az uralmi rendszer csak 1613-ban szilárdult meg, amikor a Romanov család került trónra, amit 1917-ig meg is tartott. Moszkvából kiindulva lépésről lépésre erősítették meg hatalmukat, miközben az egyházfőké felmorzsolódott a befolyásért vagy a liturgiai reformokért folytatott harcokban. A parasztfelkelések, a politikai harcok és a külső támadások korszaka – egy lengyel-litván sereg egészen Moszkváig jutott el! – az első Romanov, I. Mihály (1613—1645) idején lezárult. Bányákat nyitottak, és manufaktúrákat alapítottak: kis textilüzemeket, sópárlókat, pálinkafőzdéket. A tulajdonképpeni munkaerőt még a jobbágyok jelentették, de a bojárság mellett már kialakult a kereskedők, a kézművesek és az iparosok polgári rétege. Moszkva vált az új gazdasági felvirágzás központjává és a politikai hatalom centrumává.

Mindezzel egyidejűleg új kultúra is kibontakozott Moszkvában, amely jellegében hangsúlyozottan orosz volt. A nemesek a művészetek mecénásai lettek, az elnyomott parasztok közül ezrével kerültek ki táncosok, színjátszók és zenészek. Az egyház hatalmának hanyatlásával az addig túlnyomórészt egyházi jellegű zene és irodalom megszabadult bilincseitől.

A Romanovok idején kezdtek megszilárdulni a birodalom határai. Száz évvel Mihály cár trónra lépése után már Oroszországhoz tartozott Szibéria és az Ural, a Volga vízgyűjtő területe és Ukrajna, a Dnyepertől keletre. A hatalmas kiterjedésű állam kormányzása képzett emberekből álló apparátust követelt. Növekedett az iskolák száma. Orosz kereskedők és utazók felfedezték és leírták az ország távoli keleti területeit, a Bering-szorostól az Amur vidékéig.

Oroszország történetében először 1672-ben gördült fel színházi függöny: Moszkvában, mégpedig egyetlen néző, Sándor cár előtt. Egy német pap vezetésével a bibliai Eszter történetét adták elő. Bábszínházak és vándortársulatok már korábban is voltak, most azonban a cár színházat épített palotájába, és olasz meg francia komédiásokat hívott udvarába.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (372. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4