Ghadames, Libya

Líbia harcok dúlta partvidéke

Közzétette:

 

 

Az országba már réges-rég érkeztek idegenek, akik igyekeztek elűzni a partvidékről a líbiai törzseket. Valószínű, hogy a föníciaiak már Kr. e. 1000-től ismerték a partvidéket. Akkoriban még csak partközelben, nappal hajóztak, s a hajók bizonyára gyakran kötöttek ki éjszakára a líbiai partoknál. Kr. e. 800 körül alapították az első – időszakosan használt – föníciai támaszpontot Sabrathában; az ellátó állomások, Leptis Magna, Oea – a mai Tripoli . Charax és a többiek valószínűleg később keletkeztek. A támaszpontok feltehetőleg a Kr. e. hatodik század végén alakultak át lakott településekké.

 

The Sabratha Theater in Libya Leptis Magna, Libya Cyrene, Libya Ghadames. Lybia

Líbia világörökségi helyszínei: Sabratha, Leptis Magna, Cyrene, Ghadamés

Sabrathában, Leptis Magnában és Oeában valószínűleg azért is telepedtek le a föníciaiak, hogy távol tartsák a kirenaikai görög telepeseket. Cyrené városát nem sokkal azelőtt – alapításának „hivatalos” időpontja Kr. e. 631 – építették a fáraók birodalmának nyugati sivatagi határánál zöldellő hegyeken a Thera – ma: Santorin szigetéről érkező kivándorlók. I. Battosz vezetésével a görögök királyságot alapítottak itt. Egyre több görög bevándorló érkezett, ami viszályokhoz vezetett a líbiaiakkal, akik az idegeneket eleinte barátságosan fogadták. Már akkor kialakult az a végzetes gyakorlat, amit aztán 2400 évvel később olasz gyarmatosítók fejlesztettek tovább brutális formában: a bennszülöttek földjét elvették, s kiűzték őket a sivatagba.

Líbia sok idegen ura látszólag sohasem kísérelte meg, hogy a nomádokat s a kopár hátország lakóit áttelepítsék a gazdagabb partvidékre s a védőövezetbe. Ezt eleve megakadályozta, hogy azokban az időkben a társadalmi rend elsősorban a rabszolgamunkára épült. A peremnépeket nem integrálták, hanem elnyomták; ha ellenálltak, igyekeztek annyira megtizedelni őket, hogy az életben maradottakat leigázhassák rabszolgának. Ezen az állapoton a kereszténység elterjedése Észak-Afrikában sem változtatott sokat.

A görögök és rómaiak után bizánciak, arabok, oszmánok, olaszok, angolok még 1500 évig tartották megszállva a partvidéket anélkül, hogy megkísérelték volna mélyebben behatolni a „sivatagi Líbiába”. Bár a gyarmatosítók nem keveredtek a bennszülöttekkel, a görög-római uralom vége felé valószínűleg sok vegyes házasság jött létre.

A keveredés folytatódott, amikor a hetedik században elterjedt a mohamedán vallás, majd a tizenegyedik században nomád törzsek nyomultak be az országba. Tripoli egy ideig spanyol és máltai uralom alá is tartozott; az Oszmán Birodalom hatalmának vége felé Líbiában egyre nőtt a bevándorolt idegenek száma, akik a Földközi-tenger partjának minden országából érkeztek

A néprajz a 19. század óta használja a „liburberberek” , vagyis líbiai berberek fogalmát. Ez a népcsoport „zömök, gyakran alacsony termetű, bőrszíne világos, legfeljebb nap-cserzett, arca kerek”. Az így jellemzett líbiaiak általában Tripolitánia és Kirenaika partvidékéről származnak, akik már a föníciaiak és a görögök megérkezése előtt a líbiai partvidéken éltek. Később dél-európaiak, törökök, nyugat-afrikaiak keveredtek velük. Ilyen körülmények között értelmetlennek tűnik a „liburberberek” pontos meghatározása.

„Sivatagi Líbia” néhány oázisában azonban még élnek igazi berberek, akiknek az anyanyelve berber dialektus. Oázistelepüléseken laknak Ghadamesban, Tmassahban, Kufrában; ezeket a vidékeket néhány évtizede is nehéz volt megközelíteni. Elvándoroltak Líbiából a tuaregek, akik valószínűleg a tripolitániai sztyeppés hátországból származnak. Feltehetőleg a kelet-arab bani hialok inváziója kergette el őket Nyugat-Szaharába. Az algériai—líbiai határ közelében azonban – Ghat oázisában és másutt – élnek még tuaregek.

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (218—220.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s