Szt. István

Gyurkovics Tibor – Szent István

Közzétette:

 

 

Magyarország nem lesz, hanem volt” – vad ifjúságunkban, a kezdődő kommunizmusban keserűségünkben úgy gondoltuk, milyen szellemesek vagyunk ezzel Gyurkovics Tibora fájdalmas mondással. Azóta megtanultuk, micsoda kinines igazság rejlik e diákviccben.

Forgassuk csak vissza történelmünket az időgépben.

Bizony birodalom voltunk. Bizony ezt a – akkor már akármilyen – birodalmat Trianon vágta körül ollóval úgy, ahogy történelme során kevés birodalmat csonkítottak meg. Trianonig – így vagy úgy, Ausztriástól vagy Habsburgostól – birodalom voltunk. De…

Peace Dictatorship, June 4, 1920a történelmi időgépben azt is látnunk kell, hogy másodbirodalom, alávetett Magyarország. De…

mégis Magyarország, hősi Magyarország, amely 1848-ban kikényszerítette a főország, Ausztria kiegyezését. Velünk, magyarokkal. Mert…

a magyarok sosem adták alább. Hiába volt – a házasságokkal és a török előli menekülésekkel – négyszáz évig Habsburg-birodalmi rész Magyarország, lelkiekben, szellemiekben, sőt gazdaságban sosem volt úgy alávetve, hogy ne lehetnénk büszkék reá. Sőt…

minduntalan – a Rákóczi-szabadságharccal, a Bethlen-Erdéllyel, a Bocskay-fölkeléssel, hajdúkkal – arra kényszerítettük a közös birodalmon belül a Habsburgokat, hogy számoljanak velünk, mint soha le nem nyugvó (a soha le nem nyugvó kard országa, ahogy ugyancsak szomorú tréfával illettük diákkorunkban múltunk ábrándjait) néphatalom voltunk jelen e kelet-európai tartományban. Sőt…

miután nem barbár, vagy egyszerűen szláv eredetű népség-katonaság voltunk, szellemileg, kulturálisan is úgy foglaltunk helyet e térségben, mint fő-nép! Mint nemzet-nép! Ugyanis…

a Kárpátokba való azonnali vagy többszöri megérkezésünk óta hatalmi nép, nemzet-nép voltunk, amely megteremtette magának a saját országát, kultúráját, s összetéveszthetetlen nyelve által megőrzött valami olyan tulajdonságot, amivel a körülöttünk lévő népségek nem rendelkeztek. Ez a nyelv tette néppé, sőt nemzetté hazánkat, ez adta meg egyedi méltóságát a környezetünkben. Ez olyan különleges tulajdonnal ruházta fel fajtánkat, hogy soha nem lehetett bennünket besorolni a szlávos vagy akár germános hűbériségbe. Ahogy a magyar nyelvet beszélő emigráns-utód soha nem veszti el „lelki hazáját”, nyelvét, mert ez lényege, logikája, szelleme – ahogy többek közt az atomértekezleteken egyszercsak azt mondhatják Tellerék is –: „áttérhetünk magyar beszédre is, annyian vagyunk magyarok.” (No, ez csak kitérő.) Viszont…

a lényeg mégiscsak az, hogy ezzel a nyelvvel, ezzel a „felső tulajdonnal”, és jellegzetes tehetséggel ez a nép kivívta és megteremtette önnön nemzet-népét. Az igaz…

hogy ehhez évszázadok kellettek. Eleink. Bejövetelünk. Származásunk – s mint többször említettük –, nyelvünk. Továbbiakban Árpád-házunk, mely háromszáz éves folyamatos – és magyarosan keserves – uralkodásával megcsinálta, megteremtette helyünket Európában. Hiszen…

Európa nem várt bennünket oly nagy szeretettel, mint törökös-keleties menyasszonyt. Ady: „Egy nóta csal. Rég dalolhatta / Szent Ázsiában szép, vad, barna lány, / Egy illat űz, csodavirágból / Lehelte tán be egyik ősanyám…” Igenis…

ezt a keleti fajtát el kellett fogadtatni Európával. Hunyadiaknak, Nagy Lajosoknak, s nemcsak elfogadni, hanem egyetlen nagy kegyelmi-öldöklős pillanatban saját magunknak fejünkre tenni az európai koronát, tűzzel-vérrel, öngyilkolással, szervezéssel, bele kellett verni a saját fejünkbe ezt a magyar koronát; országjogot, szentséget kellett teremteni, múltat teremteni hosszú évszázadokra. Ez a mi múltunk. Így bizony nemcsak vagyunk és leszünk, hanem voltunk is, mint legyőzhetetlen múlt. És ezt egyedül és főleg… bizony…

Szent István csinálta.

Forrás: Gyurkovics Tibor: Levelek Mandzsúriába (Digitális Irodalmi Akadémia)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s