Socialism in Hungary

Az Új Gazdasági Mechanizmus

Közzétette:

 

 

Az 1950-es évek elején kialakított gazdaságirányítási rendszer a piaci hatások olyan nagyfokú kiküszöbölésére épült, hogy a termelési és a fogyasztási áraknak alig volt közük egymáshoz. Az Országos Tervhivatal nemcsak azt írta elő, hogy miből mennyit kell termelni, hanem a termelés nyersanyagszükségleteit és egyéb feltételeit is meghatározta. Bár az állami gazdálkodásnak ez a merev és ésszerűtlen formája kezdettől fogva rendkívül sok anomáliával járt, a gazdaság újjáépítési szakaszában és a növekedés kezdeti, ún. extenzív fázisában inkább az előnyei, s nem a hátrányai érvényesültek. A növekedés intenzív, hatékonyságra épülő fázisához közeledve azonban egyre inkább a fejlődés kerékkötőjévé vált. 1968-ban ezért olyan új gazdaságirányítási rendszert vezettek be, amely korlátozott mértékben ugyan, de teret biztosított a piacgazdasági mechanizmusoknak. Növekedett a vállalatok önállósága, közelebb kerültek egymáshoz a termelési és a fogyasztási árak, s a bérpolitika elvei között felértékelődött a teljesítmény. Eredetileg a politikai intézményrendszer rugalmasabbá tétele is szerepelt a tervek között, ám ettől végül visszarettentek.

 

Rezső Nyers

Nyers Rezső, volt pénzügyminiszter, az 1968-as új gazdasági mechanizmus kidolgozója

 

Az új gazdasági mechanizmusnak köszönhetően folytatódott a gazdaság viszonylag dinamikus növekedése. Leglátványosabb eredményeket továbbra is a mezőgazdaság ért el. A Bábolnai Állami Gazdaság és a nádudvari Vörös Csillag Tsz az 1970-es évek elején megvásárolta, és a hazai viszonyokra alkalmazta a zárt rendszerű növénytermesztés amerikai technológiáját és a hozzá tartozó gépeket. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy az állami gazdaságok és a nagyobb téeszek egymással versenyezve vették át a bábolnaiak és nádudvariak által kipróbált módszereket és technikát. Ezek meghonosításában kulcsszerepet játszottak azok a jól képzett fiatal agrárszakemberek, akik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről és más főiskolákról kikerülve fokozatosan átvették az irányítást a téeszszervezés fázisában vezetőkké választott egykori gazdáktól. Nekik is köszönhető, hogy az 1970-es évekre a magyar mezőgazdaság ismét megközelítette, sőt némely szempontból el is érte a világszínvonalat. 23 európai állam rangsorában a mezőgazdasági termelés színvonala alapján Magyarország a két világháború között a 18., az 1970-es évek elején a 12., az 1979—1981-es évek átlagában pedig a 9. helyen állt.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (446—447. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s