Meglepett nő

Tudta Ön?

Közzétette:

 

hogy az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

hogy a farmer anyag nem amerikai találmány? 200 évvel Amerika „felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szerette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a mai napig is él és virul.

hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

… hogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit”.

hogy miért vannak szándékos térképhibák?

Aki elég sokat böngészi a térképeket, néha egészen furcsa hibákat találhat, sosem volt utcákat, nem létező háztömböket vagy gyanús elnevezéseket. Állítólag a térképészek különös szokásáról van szó.

Térképet készíteni nagyon költséges, idő- és munkaigényes feladat, a digitális eszközök megjelenése előtt pedig még inkább az volt. Egy kész térkép lemásolásával azonban gyorsan nagy haszonra lehet szert tenni. A térképészek ezért sok esetben apró, csak általuk ismert pontatlanságot vagy kitalált részletet rejtettek egy félreeső helyre, persze szigorúan olyan módon, hogy az ne okozhasson kárt senkinek, ne csaphassa be a térkép használóit. A leggyakoribb ilyen egy rövidke zsákutca lehet, esetleg egy kitalált névvel, amely mindaddig megbújik a többi utca között, amíg esetleg egy vitás esetben bizonyítékként nem kell felhasználni. A térkép jogtalan másolója számára ugyanis biztos lebukást jelent, ha térképén megtalálható az eredeti készítő által elrejtett fiktív részlet. Van azonban, hogy a térkép valamelyik készítője kicsit túllő a célon. Ez történt 2008-ban is, amikor éles szemű csepeli lakosok a Google térképén, egy bozótos Duna parti zöld területen felfedezték a Fekete Pákó utcát. A rövidke zsákutca természetesen nem létezik, mint ahogy az sem valószínű, hogy a 2000-es évek botrányhőséről valaha is utcát neveznének el. Az, hogy ebben az esetben másolás elleni védelemről vagy egyszerű hackről van szó, nem derült ki, a Fekete Pákó utca viszont kicsivel később nyomtalanul eltűnt a Google térképeiről.

hogy az agy kognitív erőforrásai korlátozottak, nem igazán alkalmas egyszerre túl sok információ feldolgozására. Ismerős terepen autózva rádióhallgatás közben is oda tud figyelni az útra, de ha az utcanévtáblákra vagy házszámokra kell összpontosítania, akkor a zene már zavaró lehet.

hogy a kar olyan, mint valami inga, amely magától mozog járás közben. Így kevesebb energiát igényel a járás: ha menet közben erővel maga mellett tartaná a karját, 12 százalékkal több energiát használna fel.

Forrás: Stíluskommunikáció

hogy mennyibe kerül a világ legdrágább csokija?

Egy Ecuadorban termő ritka kakaófa terméséből, kézi munkával készítette el néhány elhivatott csokoládé-fanatikus a világ legdrágább csokiját, amelynek kilója 5200 dollárba kerül.

A limitált példányszámban, mindössze 574 darab 50 grammos csomagban elkészített különlegesség alapanyaga egy nagyon ritka, Arriba nevű kakaófajta, amely vadon él Ecuador hegyvidékén. Két csokoládémániás, Jerry Toth és Carl Schweizer pedig ebből készítette el csaknem két év alatt kizárólag kézi munkával az eddigi legfinomabb és legdrágább limitált szériás csokoládét. A To’ak nevű édességet fadobozban, egy 116 oldalas, a csokoládé készítésének történetével foglalkozó könyvecskével együtt lehetett megvásárolni. A dobozban speciális fogócsipeszt is találunk, hogy kóstolásnál az ujjunkról a csokira rakódó szennyeződés ne befolyásolja a különleges ízek élvezetét.

 

… hogy mitől lesz dugós a bor?

időnként a legdrágább borral is előfordul, hogy a parafa dugóján dohos szagot, magán a boron pedig kesernyés ízt lehet érezni. A dugós bor fogyaszthatatlan, de mi okozza a jelenséget?

A háttérben egyes penészgombafajták állnak, amelyek természetes módon élnek a paratölgyerdőkben. E gombák klórvegyületekkel táplálkoznak, anyagcseretermékük pedig a TCA nevű vegyület (2,4,6-triklóranizol), amely már nagyon kis mennyiségben is képes tönkretenni a bor ízét. A gombák azonban a feldolgozás és a tárolás során is bejuthatnak a parafába, illetve a már kész dugókba. A táplálkozásukhoz szükséges klórral pedig a feldolgozás, a mosás vagy a szállítás során kerülnek kapcsolatba, ugyanis nagyon sok célra használnak klóralapú tisztítószereket, de sok helyen a mosásukhoz használt ivóvizet is kis mennyiségű klórral kezelik. Ezenkívül más gombák is tönkretehetik a bort, de azt, hogy az egyes dugók fertőzöttek-e vagy sem, csak a palack kibontása után lehet megtudni. Ma már léteznek vegyszeres és mikrohullámú fertőtlenítési eljárások, amelyekkel a dugókat a felhasználás előtt kezelik, de ezek a módszerek jellemzően csak a drágább, magasabb minőségű borok számára nyújtanak védelmet, ugyanis az így kezelt dugók ára is magasabb.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s