Nefertiti

Nefertiti

Közzétette:

 

 

Kr. e 1370—1330

Mészkőből faragott mellszobrát a világon mindenütt ismerik. Karakteres arcvonásai, tökéletes arányai a szépség eszményi megtestesülésévé váltak. De ki volt a valóságos nő e remekmű mögött?

Az egyiptológia történetének egyik legbecsesebb kincsét 1912. december 6-án hozta napvilágra egy ásatási munkás. Számos társával együtt a Nílus partja mentén dolgozott egy ókori szobrász műhelyének feltárásán, a német Ludwig Bochardt vezette ásatáson. Amikor érezte, hogy csákánya kemény kőbe ütközik, kézzel söpörte félre a földet, és megpillantotta a sok évezredes színeket. A munkás azonnal hívta a régészt. Borchardt így emlékezett erre később: „a szerszámokat félredobtuk, és puszta kézzel dolgoztunk tovább.” Feltárult a fejjel lefelé eltemetett mészkő mellszobor karcsú nyaka, aztán a telt vörös ajkak, a nemesen nyújtott orr, a mandulavágású szemek, a sötét, ívelt szemöldök. Végül megpillantották a nagy, hengeres koronát, amely egyedül Nefertiti királyné néhány fennmaradt ábrázolásán volt korábban látható.

 

Nefertiti

Nofertiti (Nofernoferuaton; más átírásban Nefertiti, Nofretete; jelentése: „a szépség megérkezett”) ókori egyiptomi királyné a XVIII. dinasztia idején

Felfedezése óta a Nefertiti-büszt az egyiptomi művészet egyik leghíresebb, legtöbbet reprodukált alkotása – és egyúttal a legtitokzatosabbak egyike is. Uralkodásuk után Nefertitit és férjét, Ehnaton fáraót törölték az egyiptomi királylistákról, arcmásaikat levésték a domborművekről, nevüket a feliratokról. A rejtélyt csak fokozza, hogy Ehnaton uralkodásának 12. évétől eltűnik minden utalás Nefertitire. Mit tehetett a királyi pár, hogy ilyen gyűlöletet keltett az utókorban? És miért tűnt el hirtelen Nefertiti? Több mint 3000 évnek kellett eltelnie haláluk óta ahhoz, hogy az e kérdésekre adható válaszok körvonalazódni kezdjenek.

Nefertiti származása bizonytalan, de valószínű, hogy nem az uralkodói családban született, hanem valamely főméltóság lánya volt. Korábbi kutatók felvetették, hogy a mezopotámiai Mitanni államból származó hercegnő volt, akit apja a dinasztikus kapcsolatok erősítése szándékával küldött Egyiptomba. Azt viszont tudjuk, hogy arca maga az időtlen szépség, neve pedig annyit jelent: „ a szépség megérkezett” – , így kívánatos társ lehetett az ifjú herceg számára, aki akkor az Amenhotep nevet viselte. A fiatalok még tizenéves korukban házasodtak össze, röviddel később megszületett első gyermekük, és Kr. e. 1351 körül léptek trónra. Uralkodásuk első éveiről csak bizonytalan információk vannak, de a régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a VIII. dinasztia uralkodásának idején Amon isten kultusza rendkívüli mértékben megerősödött, olyannyira, hogy IV. Amenhotep megkoronázása idején Amon papjainak hatalma a fáraóéval vetekedett.

Ám uralkodásának ötödik évében Amenhotep példa nélküli intézkedéseket tett: nevét Ehnatonra változtatta, Amon templomait bezáratta, kincseit elkobozta, s papjait megfosztotta hivataluktól. A többistenhit évezredei után a király és a királynő azt hirdette, hogy csak egyetlen igaz isten van: Aton, a napkorong, a hozzá vezető egyetlen út pedig maga a fáraó. Ezután Ehnaton tömeges exodus élén kivonult az ősi fővárosból, Thébából, és jóval északabbra, a Nílus partján új székhely építésébe fogott – ezt Ahet-Atonnak nevezte el. A ma Amarna néven ismert helyet három oldalról zord sziklafalak veszik körül, természetes védelmet nyújtva a korona ellenségeivel szemben. Az ifjú fáraó tudta, hogy ezek az intézkedései nem népszerűek, s szerte a birodalomban növekvő nyugtalanság volt tapasztalható.

 

Nefertiti, Limestone relief

A mészkőreliefen Nefertiti Aton imádatot mutat be

A vallás forradalmi átalakításával együtt járt a kultúra megújítása is. A korábbi merev és formális egyiptomi művészet sokkal természetesebbé, realisztikusabbá vált. Ehnaton portréi határozottan femininné váltak: egész alakos ábrázolásait kerekded csípő és előredomborodó mellkas uralta a domborműveken, a király és királynő csókot vált, gyermekeiket a térdükön lovagoltatják. Az amarnai művészet legmeghökkentőbb vonása a királynő megjelenítésének módja: szobrain és reliefjein Nefertiti látható kocsiversenyzés közben, vagy amint lesújt ellenségeire, sőt amint imát vezet; az efféle szerepek addig kizárólag a fáraó számára voltak fenntartva. Uralkodásuk első öt évéből Nefertitiről majdnem kétszer annyi ábrázolás maradt ránk, mint Ehnatonról, közös képmásaikon pedig a királynő alakja csaknem ugyanakkora, mint hitveséé. Ez arra utal, hogy Nefertiti sokkal nagyobb hatalommal bírt, mint a korábbi fáraók feleségei.

 

A "house altar" depicting Akhenaten, Nefertiti and three of their daughters; limestone; New Kingdom, Amarna period, 18th dynasty; c. 1350 BC - Collection: Ägyptisches Museum Berlin, Inv. 14145

A királyi családot minden korábbinál bensőségesebben ábrázolták – Ehnaton, Nofertiti és három legidősebb lányuk, a Borchardt által talált leletek egyikén.

Ám a békének és a kulturális virágzásnak ez a korszaka hamarosan és hirtelen véget ért. Új fővárosa építésével Ehnaton kimerítette csaknem minden gazdasági erőforrását, és a birodalom a csőd szélére került. Az ország nagy területei jutottak a terjeszkedő Hettita Birodalom kezére, azonban a fáraó nem hallgatott hadvezéreire, és nem küldött katonai erősítést északra. A gazdasági és a védelmi krízis mellett ott forrongott a felszín alatt a morális válság is, amely kirobbanással fenyegetett. A fáraó új vallása eltörölte az egyiptomiak becses ősi tradícióit, pedig nagyon kevesen voltak készek arra, hogy megváljanak tisztelt és szeretett isteneiktől. Országszerte felkelések törtek ki, és a hivatalukat vesztett papok, mellőzött katonai vezetők, akik vissza akarták szerezni régi hatalmukat, csak tovább szították ezeket. Amikor uralkodása 17. évében, Kr. e. 1334-ben Ehnaton meghalt, birodalma már sok sebből vérzett.

 

Amarna Relief, Nefertiti

A korai Amarna-korszak domborműve, amely Nefertiti királynőt ábrázolja.

Nem valószínű, hogy a felkelések megleptek bárkit is, Nefertiti férje uralkodásának 12. évében bekövetkezett eltűnését azonban senki sem jósolta volna meg Egyiptomban. Míg korábban arcmása templomok és paloták falait díszítette, a Kr. e. 1339. évtől kezdve nem születik róla több feljegyzés és ábrázolás. Vajon mi történt a királynővel, akit hitvese, úgy tűnik, imádott? Egyes történészek szerint kiesett a fáraó kegyeiből, mert nem szült neki fiú utódot, akit Ehnaton olyannyira akart. Mások úgy vélik, Nefertiti valamilyen járványnak esett áldozatul, de az is lehet, hogy a hárem egyik féltékeny tagja oltotta ki életét.

Ám az Amarnában talált feliratos kőtábla, a Társuralkodás-sztélé arra utal, hogy Nefertiti egyáltalán nem tűnt el, ellenkezőleg: valaki más, valaki sokkal hatalmasabb lett belőle. A sztélén Nefertiti és Ehnaton látható egyik leányukkal. Nefertiti nevét utóbb levésték, és helyébe egy másikat írtak: Anhhepperure Neferneferuaten . Ez a név Ehnaton társuralkodójáé, akit akkortájt koronáztak meg, amikor a királynő eltűnt a feljegyzésekből. Lehetséges, hogy Nefertiti vett fel új nevet, és első királyi feleségből társuralkodóvá avanzsált? Ha igen, akkor ez fényt derít az Ehnatont követő titokzatos fáraó kilétére is? Valószínűleg sohasem kapunk választ ezekre a kérdésekre, mivel az Ehnaton halálát követő időszakban uralkodásának minden emlékét elpusztította a nép, amelyet oly mélyen megsértett. Az eretneknek bélyegzett uralkodó nevét eltávolították a templomok falának feliratairól, az ábrázolásokról, gyönyörű hitvesének arcmását megcsonkították. De Ehnaton öröksége tovább élt egy fiúgyermekben, akinek anyját mindeddig nem sikerült azonosítani. A fiút Tutenhatonnak, „Aton eleven képének” nevezték, és körülbelül kilencévesen került trónra. Zsenge kora ellenére rendkívüli határozottságról téve tanúbizonyságot azonnal visszavonta apja reformjait. Ahet-Aton elhagyott városa romba dőlt, a régi istenek kultusza újjáéledt, papjaik visszakapták hivatalukat. Az ehnatoni vallásból azonban fennmaradt valami, amit sem kalapács, sem véső nem törölhetett el. Ez a fiú neve volt. Ahogy korábban apja és mostohaanyja, most Tutenhaton is új nevet vett fel, olyat, amely Amon dicsőségét hirdeti, azét az istenét, akit népe népe annyira szeretett. Évezredek múlva ezt a nevet ismerik majd a világ minden sarkában. Ez a név: Tutanhamon.

Forrás: Királyok és királynők (20-23. oldal) Kossuth Kiadó 2017 ISSN 2064 8790 ISBN 978-963-09-9133-9

Képek: Wikiwand

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s