Elizabeth II.

II. Erzsébet

Közzétette:

 

A trónon töltött hatvan év után Erzsébet királynő a történelem egyik legnépszerűbb uralkodója

Őfelsége, az angol Királynő nem vezette seregeit dicsőséges csatákba, nem vert le felkelőket birodalma távoli sarkaiban, mégis minden idők legnépszerűbb, legszeretettebb koronás fői között tartjuk számon. Britannia uralkodói sorában ő ül a leghosszabb ideje a trónon. Ez a tény talán nem tűnik annyira különlegesnek ma, amikor a gyilkos összeesküvések és a trónbitorló rokonok a távoli múlt ködébe vesznek, de a 20. század második felében és a 21. század kezdetén II. Erzsébet egy olyan időszakban végezte és végzi uralkodói kötelességeit, amelyet két világháború előzött meg, amelyben Nagy-Britannia elvesztette világbirodalmát, s amelynek során a monarchia és a királyi család szerepe alapvetően változott meg.

 

Elizabeth II.

Elizabeth Alexandra Mary Windsor (Erzsébet Alexandra Mária)

Ebben a hat évtizedben Erzsébet királynő szembenézett minden veszéllyel, kihívással és lehetőséggel, amit a modern kor egy uralkodó elé állít. Az idegen megszállás, az intrikák és felkelések veszedelmei elmúltak már, helyüket a politikai szatíra, a médiabotrányok és a közvélemény vette át. Erzsébet többet utazott és több jószolgálati akcióban vett részt, mint bármelyik elődje, s ezzel követendő példát adott minden jelenkori uralkodó számára.

A jelenből visszatekintve furcsának tűnhet, hogy az ifjú Erzsébet hercegnőt gyermekkorában alig vették számításba a trón szempontjából. Amikor 1926. április 21-én megszületett, Albert yorki herceg lánya a harmadik volt az öröklési sorrendben nagybátyja, a walesi herceg és apja mögött. Ám mindenki feltételezte, hogy nagybátyjának hamarosan gyermekei születnek, és ezzel Erzsébet majd hátrább kerül a sorban, és soha nem lesz uralkodó.

 

Queen Elizabeth II., 1933

Elizabeth hercegnő hét éves korában, Philip de László festette , 1933-ban

Az ifjú hercegnő mindezzel nem is törődött sokat. Lilibet – ahogy a családban becézték- nagyon közel állt apjához, Albert herceghez, anyjához, Lady Elizabeth Bowes-Lyonhoz (a majdani anyakirálynőhöz), és nagyapjához, a királyhoz. Amikor Erzsébet megszületett, V. György egészsége már megrendült, de azt mondják, a kislány gyakori látogatásai, kettejük bensőséges, játékos viszonya többet javított a betegeskedő király kedélyén, mint akármilyen gyógyszer. Erről a korabeli lapok is gyakran írtak, ezzel megelőlegezve azt az olykor tolakodó érdeklődést, amelyet a média tanúsít a monarchia iránt.

Erzsébet tehát anélkül élvezhette a királyi család pompáját és kiváltságait, hogy saját majdani uralkodói szerepe nyomasztotta volna. Ekkor még senki sem látta, hogy az események milyen fordulatokat vesznek nemsokára…

Amikor 1936. január 20-án, hosszú betegeskedés után elhunyt V. György, a trónt legidősebb fia örökölte. A VIII. Eduárd néven megkoronázott walesi hercegről tudni lehetett, hogy nem lesz hagyománykövető uralkodó. Addig is gyakran adott hangot az udvari protokoll és a politikusok iránti ellenérzéseinek, a trónra kerülését kihirdető rituálét a Saint-James-palota ablakából pedig egy előkelő amerikai hölgy, Wallis Simpson társaságában figyelte. Eduárd ekkor már legalább két éve állt szoros kapcsolatban az asszonnyal, aki egyszer már elvált, és aki még házas volt második férjével. Ez addig is botrányt keltett mind az udvarban, mind politikai körökben, de amikor néhány hónappal később a király házassági ajánlatot tett a nőnek, a politikai egyensúly felbillent.

Mind a királyi család, mind a parlament egyre növekvő nyomást gyakorolt VIII. Eduárdra azért, hogy válasszon uralkodói kötelezettségei és szerelme között, mivel az asszony előélete túlságosan mozgalmas volt ahhoz, hogy királyné lehessen. Eduárd, az örökös lázadó, a szívére hallgatott, és 1936. december 10-én lemondott a koronáról – 326 napi uralkodása az újkori angol történelemben a legrövidebb volt. Ez a döntés Erzsébet apját juttatta a trónra. Amikor 1937. május 12-én VI. György fejére került a korona, véget ért a 11 éves hercegnő gondtalan gyermekkora. A trón első számú várományosa lett, és ettől csak az üthette volna el, ha fiútestvére születik.

Erzsébet még tizenéves volt, amikor megismerkedett Fülöppel, Görögország és Dánia királyi hercegével, a brit Királyi Haditengerészeti Akadémia kadétjával. Hosszú udvarlás után, 1947. július 9-én jelentették be eljegyzésüket. Ezt némely udvari körök rosszallással fogadták, minthogy a Görögországból száműzött hercegnek alig volt vagyona, az anyai ágon német családra pedig náci kapcsolatok vetettek árnyékot. Ám miután Fülöp az ortodox vallásról áttért az anglikánra, és a brit állampolgárság mellett anyai nagyszülei után felvette a Mountbatten nevet is – e dinasztiával menyasszonya is rokonságban állt – , a házasság ellenzői is megbékültek. A menyegzőt még ugyanazon év november 20-án, a Westminster Abbey-ban tartották meg. A hercegi pár ajándékok százait kapta a világ minden részéről, ám Erzsébet igyekezett korlátok között tartani az esküvői pompát.

 

 

A hercegi pár

Miközben Erzsébet és Fülöp első és második gyermeke megszületett – Károly herceg 1948. november 14-én, Anna hercegnő pedig 1950. augusztus 15-én –, VI. György király mind többet betegeskedett. Erzsébet élvezte az anyai szerepet, ám egyre több idejét vette igénybe, hogy apja helyett ceremóniákon jelenjen meg, vagy más országokba látogasson. VI. György életét 1952. február 6-án felemésztette a betegség, leányát éppen Kenyában érte a halálhír. Amikor visszaérkezett Londonba, a repülőgépről már II. Erzsébet királynőként szállt le. A koronázásra jóval a nemzeti gyászév letelte után, 1953. június 2-án került sor a Westminster Abbey-ban. Erzsébet az Egyesült Királyság mellett Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-afrikai Unió (ma köztársaság), Pakisztán és Ceylon (a mai Sri Lanka) államfője lett. A Nemzetek Közössége (eredeti nevén Brit Nemzetközösség) egyidős Erzsébet királynővel: 1926-ban jött létre, és az uralkodása idején nőtt nagyra, hogy több legyen, mint az egykori gyarmatok és territóriumok csoportosulása. Számos tengeren túli nemzet kívánt autonómiát vagy függetlenséget Nagy-Britanniától. Az új királynő teljes mértékben magáévá tette ezt a gondolatot. Ő és Fülöp herceg szinte rögtön a koronázás után hat hónapos körutazást tett a Nemzetközösség országaiban, és ő lett az első brit uralkodó, aki felkereste Ausztráliát és Új-Zélandot is. A II. világháború fizikai, gazdasági és politikai sebeit még magán viselő Európában is lelkesedéssel fogadták.

 

Coronation of Queen Elizabeth II

Elizabeth II koronázása, 1953. június 2

II. Erzsébet 1956-ban elkövette első politikai ballépését. Az Egyiptomban felerősödő nemzeti mozgalom visszaszorítására Nagy-Britannia és Franciaország közösen próbált fennhatóságot szerezni a Szuezi-csatorna fölött. A kísérlet gyorsan megbukott, és miközben az Egyesült Államok diplomáciai úton próbálta rendezni a helyzetet, a briteknek vissza kellett vonulniuk. A kínos kudarc az akkori konzervatív kormány számára még kínosabbá vált, amikor elterjedt a szóbeszéd, mely szerint a királynő kezdettől fogva ellenezte a beavatkozást. Anthony Eden miniszterelnök ezt tagadta, ám pozíciója így is meggyengült, és hamarosan lemondott. Akkoriban a Konzervatív Pártban nem volt egyértelmű protokoll arra, hogyan állítsanak új miniszterelnököt a parlamenti ciklus közepén. A döntés II. Erzsébetre maradt, és ő néhány tory vezető javaslatára Harold Macmillant nevezte ki Eden utódjául a párt tagsága által támogatott Rab Butler helyett. A királynőt mind a parlamenti képviselők, mind a lordok, mind a sajtó részéről erős bírálatok érték a döntés és a szuezi fiaskó miatt. Az eset minden szereplőt nyomatékosan emlékeztetett „a monarchia uralkodik, de nem kormányoz” elv érvényességére.

 

Queen Elizabet II. Coronation Portrait

Sir Herbert James Gunn II. Elizabeth ördögi portréja

Miben is állnak tehát Erzsébet királynő politikai jogosítványai? Nos, míg a parlament köztestületként független a koronától, az uralkodónak vannak adminisztratív – igaz, jobbára ceremoniális – jogkörei. Ezek közé tartozik a parlament megnyitása, valamint feloszlatása az általános választások előtt. Az államügyeket illetően bármikor konzultálhat a miniszterelnökkel, és az ő feladata ratifikálni a parlament által elfogadott törvényeket. Ez utóbbit királyi jóváhagyásnak nevezik, melyet 1707 óta egyetlen uralkodó sem utasított vissza. Különleges a szerepe annak a beszédnek is, amelyet a királynő minden év őszén a parlamentben elmond: bár szövegét a kormány írja, benne az uralkodó adja áldását a következő éves törvényalkotási ciklusra.

Nagy-Britannia és a Nemzetközösség számára meghatározóak voltak az 1960-as és 1970-es évek, amikor több mint húsz ország vált függetlenné. Ezzel szemben az 1980-as évek vegyesebb, ellentmondásosabb képet mutatnak. Miközben az országot növekvő munkanélküliség nyomasztotta, a nemzet egységben ünnepelte Károly herceg és Lady Diana Spencer menyegzőét 1981-ben. A fényes szertartás és az újdonsült hercegnő vonzó egyénisége friss színeket vitt a királyi család nyilvános képére. Sajnos a derűs hangulatnak egyszerre vége szakadt, amikor a következő évben kitört a Falkland-szigeteki háború. Az Argentínával vívott haditengerészeti összecsapásokban részt vett a királynő harmadik gyermeke, András herceg is. Aggodalmai ellenére II. Erzsébet ragaszkodott hozzá, hogy fia az eredeti posztján maradjon – e döntés egyszerre tükröz anyai büszkeséget és uralkodói elkötelezettséget (ami hátborzongató, ha figyelembe vesszük, hogy Argentína a herceg meggyilkolását tervezte a háború alatt). A fényeket és árnyékokat egyaránt hozó évtized után a kilencvenes évek szinte csak kihívásokat állított Erzsébet királynő és a királyi család elé. 1992 novemberében tűz pusztított a windsori kastélyban: katasztrofális károkat okozott, és műkincsek, emléktárgyak sokaságát semmisítette meg. Egy évvel később a The Sun című lap kiszivárogtatta a királynő parlamenti beszédének szövegét. Károly és Diana házassága szinte a nyilvánosság előtt futott zátonyra, és adott témát a brit és a nemzetközi sajtónak. A Diana igaz története című életrajzi könyv – benne a walesi hercegnő és James Hewitt őrnagy a kötet megjelenésekor is tartó viszonyát feltáró részletekkel – újabb teherként nehezedett a királyi családra. A trónörököspár 1993-as szétválása miatt bírálatok érték az uralkodócsaládot Dianával szembeni bánásmódjuk miatt, eközben Diana nemzetközi hírnevet szerzett különféle jótékonysági és segélyszervezetben való részvételével. A színfalak mögötti kutakodás akkor sem maradt abba, amikor Diana 1997-ben egy tragikus párizsi autóbalesetben életét vesztette.

Az utóbbi másfél évtized során a királyi család a korábbinál jóval kedvezőbb színben tűnt fel a nyilvánosságban. Az anyakirálynőnek és Erzsébet húgának, Margit hercegnőnek a halálát 2002-ben alig két hónap választotta el egymástól – a kettős gyász idején a közvélemény együtt érző támogatása áradt a királynő felé. Bár Erzsébetről úgy tudni, nem engedi, hogy személyes érzései befolyásolják államfői kötelességeinek ellátásában, alattvalóinak érzelmei annál erőteljesebbek voltak, amikor az év nyarán a királynő aranyjubileumát ünnepelték. Az egy évtizeddel későbbi gyémántjubileum még inkább megszilárdította a nemzet pozitív viszonyát a koronához. Az ország minden részében megtartott ünnepségek hangulata egybeolvadt a 2012-es londoni olimpia izgalmaival.

 

Chelsea Flower Show 2012

Erzsébet királynő gyémántjubileumára készített virágkompozíció a 2012-es Chelsea virágkiállításon

Az élete 92. évében járó Erzsébet királynő immár a brit történelem leghosszabban trónon ülő uralkodója, de ma is ugyanazok az elvek és jellemvonások határozzák meg működését, amelyeket azokban a korai években magáévá tett. Olyan uralkodó, aki érti a modern állam anatómiáját és benne a saját helyét. Nem azzal törődik, hogy a történelem majd hogyan emlékszik rá, hanem azzal, hogy mit tehet ő a királyság szolgálatában. Bár a királyi család fiatalabb nemzedékei gyakran elvonják a figyelmet, II. Erzsébet Nagy-Britannia és a Nemzetközösség jelképe marad.

 

Queen Elizabeth II (2015)

Elizabeth 2015-ben

Forrás: Királyok és királynők (140-145. oldal) Kossuth Kiadó 2017 ISSN 2064 8790 ISBN 978-963-09-9133-9

Képek: Wikiwand

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s