Sibelius emlékmű

A finn kultúra a népben gyökeredzik

Közzétette:

 

 

A finn kultúra a népművészetből táplálkozik, ugyanakkor nemzeti híd Kelet és Nyugat évszázados hatásai között. Az országnak két hivatalos nyelve van: a svéd, amely itt tisztábban maradt meg, mint Svédországban – noha a lakosságnak már csak hét százaléka beszéli – és a finn, ez a magánhangzókban gazdag, dallamos, a külföldiek számára oly sok nehézséget jelentő nyelv. Az orosz irodalom is része ennek a kultúrának; a Helsinki Egyetem könyvtárának van a legnagyobb szlavisztikai gyűjteménye Nyugaton. A lakosság 90 százaléka evangélikus, vannak vallási kisebbségek, mint az ortodox egyház – a hagymakupolák és ikonok errefelé egyáltalán nem tűnnek egzotikusnak.

 

Savonlinna, Finland

Savonlinna középkori vára a Finn-tóvidék keleti részén. Minden nyáron rangos operafesztivál színhelye.

A szájhagyomány által megőrzött sajátos finn költészet sok száz éves, de az írott nyelv első szövegemléke (1543) Mikael Agricola evangélikus püspök és bibliafordító nevéhez fűződik. A teremtésmítoszra visszanyúló népi eposzt, a „Kalevalát” Elias Lönnrot jegyezte le, és csak 1835-ben adták ki. A svéd anyanyelvű Johan Ludvig Runeberg a finn patriotizmust élesztette „Sztol zászlós regéi” című művével (1848), s ő írta a finn himnuszt, „A mi hazánk” szövegét is. A legjelentősebb nemzeti klasszikus Aleksis Kivi, remekműve, „A hét testvér” (1870). A természet misztikáját ábrázoló Frans Eemil Silanpää, az egyetlen finn író, aki – 1939-ben – megkapta a Nobel díjat. A háborús eseményeket az ötvenes években Väinö Linna ábrázolta „Az ismeretlen katona” (1954) című művében.

A finn festészet, amelyről a 13. század vége óta templomi freskók tanúskodnak, a 19. században élte fénykorát. Albert Edelfelt a francia irányzatokat ültette át, a sokoldalú Akseli Gallén-Kallela, a párizsi világkiállítás pavilonjának társtervezője, a nemzeti romantikus iskola legjelentősebb képviselője volt; nagy hatást gyakorolt az iparművészetre is. Helene Schjerfbeck, a szokatlanul nagy számú finn festőnő közül az egyik első, a realizmusból az impresszionizmusba vezető utat járta. A modern festészet és szobrászat nemcsak ezekből az elődökből és a keleti ortodox hagyományokból merít, hanem közvetlenül hat rá a nemrég még eleven sámánizmus ősi szimbolikája is.

 

Sibelius emlékmű

Jean Sibelius, Finnország legnagyobb zeneszerzőjének emlékműve. Az 1957-ben elhunyt komponista teremtette meg a finn nemzeti zenei stílust.

A finnek zeneszeretetüket csodálatos énekesek révén exportálják; odahaza számos fesztivált rendeznek, a mindennapokban pedig a tangó iránti szenvedélyüknek hódolnak, melyet a rock és a pop sem tudott kiszorítani. Sibelius szimfonikus költeménye, a „Finlandia” érzékletesebben mutatja be Európa legészakibb országát, mint szavak ezrei.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (111. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s