Közzétette:
Kolumbusz 1492-es felfedezése után seregnyi telepes érkezett az „Újvilágba”, akik gyökeresen átalakították a hatalmas szárazföldet: az őslakos indiánok tömegesen pusztultak el a behurcolt betegségekben, pótlásukra a fehérek Afrikából hoztak be rabszolgákat.
Alapító atyák: Robert Weir 1843-as festménye a Speedwell fedélzetén 1620-ban Hollandiából Angliába hajózó angol puritánokat ábrázolja; onnan a Mayflowerrel együtt utaztak tovább Amerikába.
Spanyolország a sajátjának tekintette a Kolumbusz által 1492-ben felfedezett új földet, ugyanakkor más európai országok is meg akarták ott alapítani saját gyarmataikat.
A spanyolok által hazahozott kincsek hallatán fellelkesülve sorra indultak nyugatnak a hajók Angliából, Hollandiából, Dániából és Franciaországból is, fedélzetükön szerencsét próbáló utasokkal. A 16-17. század folyamán ezrével érkeztek Amerikába a telepesek Észak-Amerika keleti partjaitól a karibi-szigeteken át Dél-Amerikáig mindenhová, ahol ki lehetett kötni. Ezenközben sajnos sokszorosan kártékony hatást gyakoroltak a bennszülött indián társadalmakra.
Az indiánok pusztulása
Amerika földjén a „felfedezés” idején számos őslakos indián nép élt: cserokik, aravakok, aztékok és így tovább. Az európaiak megfertőzték őket olyan betegségekkel, amelyekkel szemben nem voltak rezisztensek, s emiatt milliószám pusztultak el. Más bennszülötteket csupán elkergették a földjeikről, ezért állandó volt a konfliktus a telepesek és az indiánok között,
Rabszolgaság
Az Amerikába érkező európaiak ültetvényeket létesítettek, ahol indiánokat és hazulról magukkal hozott szolgákat dolgoztattak, ám később rájöttek, hogy az afrikai feketék alkalmasabbak erre a célra. A 16. századtól kezdve milliószám hurcolták át őket Amerikába, majd dolgoztatták őket rabszolgaként. A telepesek Európának adták el a terményeiket, s a jövedelemből iparcikkeket vásároltak. Ez az emberkereskedelem kis híján 400 évig tartott.
Kereskedelem
Virginiai pénz: A fémpénz hiánycikk volt az amerikai gyarmatokon, így némelyik kolónia elkezdett saját papírpénzt nyomtatni, holott azt könnyű volt hamisítani. Ez a virginiai bankjegy 1773-ból származik.
Amint az ültetvények felvirágzottak Észak-Amerikában, egyre több kereskedő érkezett a keleti part városaiba, hogy magukkal vigyék az itteni terményeket, illetve iparcikkeket, például bútort és ruhát hozzanak. A telepesek kereskedtek az indiánokkal is, és eltanulták tőlük az itt megismert kultúrnövények, például a kukorica termesztését.
Politika és hatalom
A 17. századra az angolok és a franciák megvetették a lábukat Észak-Amerikában; az előbbieké volt a mai Kanada keleti része és a Nagy-tavak ma az Egyesült Államokba eső környéke, míg az angol telepek jobbára az óceánparton sorakoztak; Spanyolországé volt Florida félszigete és a tőle nyugatra eső vidék.
Hiedelmek és rítusok
Az európaiak többféle keresztény vallást is meghonosítottak Amerikában: a spanyolok, a portugálok és a franciák a katolicizmust, a hollandok, az angolok és a francia hugenották pedig a különféle protestáns irányzatokat.
Zsoltároskönyv: Az ószövetségi zsoltárok angol fordítását 1640-ben adták ki, ez volt az első nyomtatott könyv Brit Észak-Amerikában.
Csata és háború
A 18. századi Amerikában állandóan harcok folytak részint a telepesek és az indiánok, részint a francia és az angol gyarmatosítók között; végül az évszázad az amerikai függetlenségi háborúval zárult.
Lőporszaru: Az ilyen szarvból faragott lőporszarukat a hétéves háború amerikai hadszínterén használtak. Ennek a vésete Québec 1759-es ostromát ábrázolja.
Forrás: Az emberiség története (268-269. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9
Lighthouse 