Grande Mosque, Cordoba

Arabok, zsidók, keresztények – szokatlan hármashangzat

Közzétette:

 

 

Ahogy a táj és az éghajlat formálja az embereket és mentalitásukat, ugyanúgy alakíthatja egy ország történelmét is. Spanyolország 3000 kilométernél is hosszabb tengerpartja és déli irányú földrajzi nyitottsága vonzotta a bevándorlókat és a hódítókat. Kelták és ibérek, rómaiak és görögök mind itt hagyták impozáns nyomaikat: Altamirában az őskorból származó világhírű barlangfestményeket, Rondánál a görög településeket, Málagában a római mozaikokat, San Sebastiánban a kelta sztéléket – szinte lehetetlen felsorolni Spanyolország korai történelmének minden fontosabb emlékét.

 

Grande Mosque, Cordoba

A hosszú ideig tartó spanyolországi mór uralom vallási építészetének egyik nagyszerű emléke a córdobai Nagy Mecset, amelyet 785-től két évszázadon át folyamatosan építettek.

Egyedülállóak viszont Európában és az ország egyik legértékesebb kulturális kincsét képezik a mór és zsidó kultúra csodálatos emlékei. A mórok több mint 100 éven át, 1492. évi kiűzetésükig majdnem egész Spanyolország fölött uralkodtak, s ezalatt az iszlám határozta meg az ország életét. A turista még ma is álmélkodva csodálja Córdobában, Sevillában, Granadában, de másutt, a kisebb és kevésbé híres helyeken is a mór művészet emlékeit.

Az akkoriban virágkorát élő arab művészet és tudomány spanyol földön egyesült a zsidó kultúra ősi szellemével és bölcsességével; zsinagóga, mecset és katolikus templom évszázadokon át megvolt egymás mellett, több-kevesebb békével, mindenekelőtt azonban kölcsönös toleranciával.

 

Alcázar de Segovia

Kasztília Spanyolország egyik klasszikus tája a segoviai Alcazár-ral. Maga a név várat jelent és a mórok korszakára utal, akik azonban már elhagyták ezt a vidéket, amikor a 12. században felépült.

Toledóban még ma is érzünk valamit ebből a szokatlan hármashangzatból. Bár a város ma a keresztény szellemiség központja, ahol alig él arab vagy zsidó, egykori pompás épületeik mégis fennmaradtak. Arabok, zsidók és keresztények gyűlöletétől és viszályától terhes világunk megirigyelhetné e három vallást követő népcsoport hajdani gyümölcsöző együttélését.

Az együttélésnek 1492-ben, a reconquistával szakadt vége, amikor a katolikus királyok visszahódították az országot. Spanyolország „keresztény egysége” a mórok és a zsidók kiűzetésén alapult, de ez szellemi, kulturális és tudományos vérveszteséggel is járt. Ezt csak növelte az inkvizíció okozta öncsonkítás, ami megtörte és visszavetette az ország fejlődését. Ugyanabban az évben, amikor Kolumbusz, Spanyolországból elindulva felfedezte Amerikát, Spanyolország is elindult a világhatalom felé vezető úton, hogy olyan birodalommá váljék, „amelyben nem megy le a nap”. Az a gazdagság azonban, amit a régi latin-amerikai kultúrák kegyetlen kiirtásával járó aranysóvár rablóhadjáratok eredményeztek, soha nem egyenlíthette ki azt a kárt, amit a reconquista okozott a szellemi fejlődésében. Történelmi érdekesség, hogy Andalúzia enyhe éghajlatú vidékein manapság újra arab kolóniák alakulnak, az olaj nyújtotta gazdagságra alapozva. Főleg Puerto Banus pompás jachtkikötője mögött, Marbellánál egymást érik az arab hatalmasságok pompás fehér palotái és a kíséretükhöz tartozók nem sokkal kisebb házai. Itt építették fel újra a legnagyobb európai mecsetet is, ezzel is kifejezve a jelenlétükkel megnyilvánuló történelmi folytonosságot, a „re-reqonquistát”. Olyan érzésük lehet, mintha visszatértek volna az ősök hazájába, de ebben persze Marbella kellemes éghajlata is fontos szerepet játszik. És a konjunktúra – legalábbis amíg az olajdollárok gurulnak.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (328-329. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s