iparművészet

Megnyílt a XI. Ötvösművészeti Biennálé

Közzétette:

 

 

Mintegy ötven ötvösművész ékszereit, plasztikáit és érméit vonultatja fel a budapesti Klebelsberg Kultúrkúriában megnyílt XI. Ötvösművészeti Biennále, a kortárs magyar ötvösművészet legnagyobb országos tárlata. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémiaelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a kétévente megrendezett seregszemlén “nemcsak az ötvösművészet dicsérni jövünk össze, hanem a kultúra folyamatosságában részt venni is”. Az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának szakmai különdíját Rozsnyay Béla vehette át.

iparművészet Fekete György beszédében a kultúra és a művészet generációról generációra való továbbadásának fontosságát hangsúlyozta, valamint kiemelte a mostanihoz hasonló biennálék, bemutatók szerepét a kultúra közvetítésében. Mint mondta: ezek a tárlatok utalnak arra a múltra, amelyből egy nemzet tudásanyaga született és benne élnek a jelenben, mert mai kívánságokat elégítenek ki. Fekete György megköszönte továbbá, hogy a Klebersberg Kultúrkúria minden alkalommal a bemutató mellé áll, felkarolja, és kétévente megrendezi azt. Mint mondta, kevés hasonló intézményi példa van az ilyen helytállásra Budapesten.
Az elnök mindezeken túl az egyetemi oktatás fontosságát is hangsúlyozta és kérte a kiállító művészeket, hogy képezzék tovább magukat oktatóvá, hogy a jövő generációinak megfelelő tanárai legyenek és az eddig felhalmozott komoly, szakmai tudás ne vesszen el.

A megnyitón szakmai díjakat is átadtak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját Molnár Éva vehette át, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának szakmai különdíját pedig Rozsnyay Béla kapta. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének díját Oláh Sándor vehette át, míg az ötvösművészet meghatározó, Szent Eligius-díjat idén megosztva két művész, Koburger Zsolt és Sisa József kapta.

Rozsnyay Béla ékszertervező és szobrászművész egyéni világának organikus birodalmába vezeti a szemlélődőt, ahol az időtlenségben feloldódik a látvány és bizonytalanná válik az egyértelműség. A létezés törvényszerűségeinek téziseit önmagán átszűrve keres magának helyet a természet birodalmában, ahol pátosztól és manírtól mentesen szemlélődő gondolkozással teremthet harmóniát. Rozsnyay habitusát tekintve Homo Ludens – játszó ember – aki erőlködés és verejtékcseppek nélkül alkot belső késztetésből, legfőképpen saját örömére és szórakoztatására. Rozsnyay Béla szobrait, kisplasztikáit és ékszereit mindazonáltal egy kettősség és látszólagos paradoxon hatja át, amelyet az organikus művészet tárgyi megvalósulásának létrejöttében a technológiai kivitelezés ellentmondása tükröz. Alkotásai nagy részben ugyanis zoomorf – vagyis állat formájú, szerves megjelenésű – jegyeket viselnek, amelyek ihletettségükben a mikroszkóp tárgylencséjének a világától a Tejútrendszer égitesteinek fizikai törvényszerűségeit idézik meg. A természeti formák szabálytalan és öntörvényű burjánzását – vagyis az élet elsődleges parancsát követő formavilág – mellett, Rozsnyay szobrai között találunk kitalált lényeket, megszemélyesített alakzatokat, személyes mitológiájából életre hívott teremtményeket. Nem az élővilág leképezése vagy utánzása a célja, hanem a természet rendjét laboratóriumi alapossággal feltérképezve akar részesedni az alkotás természetfeletti folyamatából és öröméből. Rozsnyay Béla szobrait és kisplasztikáit jellemzően acélból, bronzból és ezüstből formázza, míg ékszereit a legkülönfélébb szerves és szervetlen anyagokból készíti. A technikai felkészültség és a technológiai aktualitás lehetőségei a fémműves mester keze alatt összebékítik a rideg fémet és az organikus formát, ahogy az ősi viaszveszejtéses öntés alkalmazása mellett egyenlő értékű a hajlított acél korszerű igénybevétele. Ebből a kettősségből adódik, hogy már-már sci-fibe illő látvánnyal találkozik a szemlélő ott, ahol stilizált organizmus puha membránja vagy élő szervezet lágy struktúrája bontakozik ki a szilaj anyagból. A futurisztikus kép csak erősödni látszik, amikor Rozsnyay Béla ékszerei váratlanul részévé válnak kisplasztikai kompozíciónak vagy mikor szobrai elkezdenek járni és zenélni. Természetesen az alkotó hathatós közreműködésével manuálisan és instrumentálisan. „Natura artis magistra” vagyis a természet a művészet tanítómestere, vallja az alkotó is. A természeti formák végtelen gazdagsága a megfigyelés koncentrált kivetüléseiben öltenek testet. Az inspiráció eredhet az ásványok struktúrájából, a növények sejtszerkezetéből, a földtani képződményekből, az univerzum jelenségeiből, az ízeltbábúak felépítéséből és az őslénytan rekvizitumainak emlékeiből, mégis kiemelkedik a tudatos formaalkotás józansága, a véletlenszerűségek megjósolható végeredménye.

Keppel Márton művészettörténész

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Ötvösművészeti Szakosztály által szervezett kiállítást hatodik alkalommal rendezték meg a Kultúrkúriában. Az ünnepi XI. Ötvösművészeti Biennále egyben tisztelgés Kodály Zoltán munkássága előtt is. A megnyitó díszvendége Pécely Sarolta énekművész, Kodály Zoltán özvegye volt.
A Biennále megrendezése és népszerűsítése társművészetek által szakmai program megvalósítását 2017. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

A biennálé kísérőrendezvényei:
2017. szeptember 20. 19 óra — a Pro Musica Leánykar ünnepi koncertje
2017. október 7. 11 óra — Zenélő tárgyak – zenés tárlatvezetés

Kiállító iparművészek:

B. Laborcz Flóra, Balogh Mihály, Balázs Marianna, Doncsev Antoni, Bartl Dóra, Bicsár Vendel, Bohus Áron, Czinder Tünde, Dávid Attila Norbert, Gelley Kristóf, Gera Noémi, Gombos István, Hajdu László ifj. Palkó József, ifj. Szlávics László, J. Szalay Edit, Jajesnica Róbert, Kálmán László, Katona Katalin, Király Fanni, Koburger Zsolt, Kopcsányi Ottó, Kótai József, Kovács Erzsébet, Kurucz Erzsébet, Laczák Géza, Mile-Tóth Judit, Molnár Éva, Muharos Lajos, Nemesi Attila, Oláh Sándor, Rékasy Bálint, Rékasy Levente, Rozsnyay Béla, Schuszter István, Serbakow Tibor, Sisa József, Skripeczky Ákos, Sor Júlia, Szilágyi Ildikó, Tóth Zoltán, Vágási Tamás, Vincze Zita, Zagyva László, Zidarics Ilona, Zoltán Győző.

XI. Ötvösművészeti Biennále
2017. szeptember 20. – október 15.
Klebelsberg Kultúrkúria
1028 Budapest, II. kerület Templom utca 2–10.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s