„Skandináv délszakiak”

A több mint 5 millió lakosú Dánia lakosságának egynegyede Koppenhága körzetében él, mintegy 43 000 négyzetkilométerével körülbelül akkora, mint Svájc. De ha Grönlandot és az Észak-Atlanti óceánon fekvő Faerøer-szigeteket is ideszámítjuk. akkor ötvenötszöröse.

Naplemente Skagennél, Dánia északi csúcsán, ahol a Skagerrak és Kattegatt szorosokkal találkozik az Északi- és a Balti-tenger.

Ma azonban Grönland és a Faerøer-szigetek messzemenően önállóak. Dánia lemondott egykori Karib-tengeri birtokairól, s a St. John, St.Croix és St. Thomas-szigeteket 1917-ben eladta az Egyesült Államoknak. Ily módon az egykori birodalomból nem sok maradt.

Dániához tartoznak, de nem tagjai az Európai Közösségeknek az autonóm Faerøer-szigetek.

A dánoknak mindez láthatóan nem okoz gondot. Elégedettek azzal, amijük van, és szívesen nevezik magukat „skandináv délszakinak”. És valóban: a dániai nyár olykor mediterrán emléket ébreszt s a virágba borult tájakkal, a napfényben fürdő szigetekkel és kikötőikkel, ahol szederfa zöldell, a vidám, színes falvakkal, ahol csak a telefonvezetékek és a televízióantennák jelzik, hogy ott sem állt meg az idő. Aki hallgatta már a vadludak kemény szárnycsapásait, látta a virágzó mályvarózsákat a narancsszínűre festett falak előtt, és átélt egy „lyse naetter”-t – egy fehér éjszakát – nem bánja meg, hogy erre vette az útját. Mindez azonban csak az egyik oldala a modern társadalmi berendezkedésű, alkotmányos királyságban élő, egykori viking birodalomnak, melynek 1972 óta II. Margit királynő az államfője. Ami csodálni való, az az, hogy a dán nagyhatalom hanyatlásával párhuzamosan megkezdődött a gazdasági felemelkedés, az öntudatos polgárság megerősödése, a tudományok támogatása. A társadalmi reformok sora és a sajtószabadság igazi érvényesülése. Dánia évszázadokig agrárország volt, a mezőgazdaság jelentette a létalapját. A 19. században a Németországhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok megszakítása válsághoz vezetett, ugyanakkor ez magával hozta a termelési formák megújítását. Új piacként felfedezték Angliát. A tejtermelés mellett nekiláttak a zsírszegény, úgynevezett bacon-sertés tenyésztéséhez, ami sikeresnek bizonyult és megalapozta a dán mezőgazdaság továbbfejlesztését.

Közben a dán agrárország ipari országgá lett. Exportjának ma már csupán kereken 30%-a mezőgazdasági, és több mint 50% ipari termék, holott Dániának nincs számottevő ásványkincse. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek minőségében tükröződik a dolgozók magas fokú képzettsége. A dánok sikeresen tudják eladni stílusukat, legyen az hajógyártás, bútoripar vagy iparművészet. A dán design világhírű.