A fakorhasztó gombák között több, emberi fogyasztásra is alkalmas és ízletes faj található. Ezek nem csupán az erdei életközösségek körforgásában betöltött szerepük miatt, de gasztronómiai szempontból is értéket képviselnek. A holtfa jelenlétének fenntartásához tehát az embereknek nem csak konzervációbiológiai szempontból fűződnek érdekeik. Legfontosabb és leggyakoribb ehető fán élő fajok Magyarországon, a teljesség igénye nélkül: a különböző laskagombafajok (Pleurotus spp.), a gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea), a csoportos tuskógomba Armillaria tabescens), a déli tőkegomba (Agrocybe cylindracea) és a téli fülőke (Flammulina velutipes). A fán élő gombák leszedésénél azonban szem előtt kell tartani az élőhelyi adottságokat és körülményeket, hiszen egy kevés holtfával rendelkező élőhelyen a termőtestek eltávolításával könnyen lehet, hogy megakadályozzuk a spóraszórást, s ezzel a faj lokális kipusztulását okozhatjuk az adott élőhely-folton. A magyarországi védett és veszélyeztetett gombafajok közt is számos fán élő fajt találunk, melyek fennmaradása a holtfa jelenlététől függ. Védettek a laskapereszke (Hypsizygus ulmarius), tönkös kacskagomba (Rhodotus palmatus), óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina), olaszgomba (Polyporus tuberaster), tüskegomba (Polyporus umbellatus), tüskés sörénygomba (Hericium cirrhatum), közönséges süngomba (Hericium erinaceus). Bár ezek mindegyike ehető, védettségük okán nem szedhetők, hiszen ritkaságuk miatt ezekre a fajokra fokozottan érvényesek az említett veszélyeztető tényezők. Magyarországon a törvényesen védett 57 gombafajból majdnem egy tucat csak holtfán fordul elő.
1. óriás bocskorosgomba | 2. közönséges süngomba | 3. téli fülőke
Forrás: Élet és Tudomány