Közzétette:
Törökország
Ennek a területnek a sziklába vájt lakásai, komplett falvai, kolostorai és templomai megőrizték a Bizánci Birodalom kultúráját, amilyen a 4-11. században volt, tehát még azelőtt, hogy a szeldzsuk-törökök elfoglalták volna egész Anatóliát. Ezért vette fel az UNESCO Göremét 1965-ben a világörökségi színhelyek listájára.
Sehol a világon nincs még egy ehhez fogható tájék: az erózió bizarr formákat vájt ki a tufából, elsősorban a gombára emlékeztető, aranyszín szárú, sötétebb kalappal koronázott úgynevezett mesebeli kéményeket. Ettől a földtani csodától délre és keletre kihunyt tűzhányók találhatók: az Erciyes (3916 m.), illetve a Hasan (3268 m.).
A csodához hozzájárultak az itt élő civilizációk is, kezdve a Kr. e. második évezredi hettitával. Nem a különös sziklatornyok tetejére építkeztek (mint például a görög Meteora-kolostorok szerzetesei), hanem az oldalukba; eleinte csak kezdetleges menedékhelyeket alakítottak ki. Ezeket később alagutakkal kötötték össze, így több ezer lakosú földalatti városkák is létrejöttek, néhol 60 méterrel a föld alatt. A tágabb környéken mintegy 40 ilyen települést sikerült azonosítani; a legnagyobb Kaymakli, a legmélyebben fekvő pedig Derinkuyu (mindkettő a parktól nem messze délre esik).
A keresztények először a 2-3. században kerestek menedéket a római üldözés elől, a kolostorok pedig a 4. századtól kezdtek kiépülni. Az elsők közé tartozott a három völgyre kiterjedő Zelve kolostor-együttes. A nagy bizánci képrombolás korszakából (725-842) értelemszerűen csupán egyszerű díszítő elemek, főként keresztek maradtak fenn a templomok és kápolnák falain, ám ennek a puritán kornak az elmúltával kivirágzott az érett bizánci stílusú ortodox képzőművészet, és csodálatos freskókat hozott létre. Ennek legszebb példái közé tartozik a Tokali Kilise barlangtemplom Jézus Krisztus, illetve Nagy Szent Vazul életét ábrázoló freskósorozata. A ma már nem lakott kolostorok együttese képezi a jelenlegi Göremei Szabadtéri Múzeumot a park nevét adó városka közelében. Némelyik sziklabarlangban pedig szállodát, illetve éttermet rendeztek be.
A park névjegye
-
Hol található: Kappadókia
-
Megközelítése: Kayseriből
-
Területe: 99 km2
-
Alapítva: 1985
-
Állatvilága: gólya, sas, héja, lilealakú madarak, farkas, róka, borz, sakál
-
Növényzete: boróka, vad mandula, galagonya, benge, bükk, fűz, kányabangita, lonc, csüdfüvek
-
Útvonalai: Mesebeli Kémények völgye, Galamb-völgy, Rózsa-völgy, Piros-völgy, Szerzetesek völgye
-
Éghajlata: nedves kontinentális, forró nyárral
-
Mikor utazzunk: tavasz vagy ősz
Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (118-119. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739
