Művészet és háború a síita Perzsiában

Közzétette:

 

 

A Perzsiában több mint 200 évig uralkodó Szafavida-dinasztia a művészetéről, elsősorban a költészetéről és építészetéről volt híres, másodsorban egy vallási átalakulásról: ekkor tették államvallássá az iszlám síita változatát.

A mai Irán alapjait a Szafavida-dinasztia rakta le, mely egyik legfontosabb őséről, a szúfi szerzetesrendet lapító sejkről, Szafi ad-Dinről (1252—1334) kapta a nevét, de első sahja az 1501-ben trónra került I. Iszmáil volt, aki nemcsak egész Perzsiára, de a mai Irak egy részére, így Bagdadra is kiterjesztette fennhatóságát. A korábbi perzsa sahok Tabrizban vagy Kazvinban uralkodtak, ő azonban áttette a székhelyét a délebbi Iszfahánba, amely idővel gyönyörű új épületeiről lett messze földön híres. A birodalom egyre gazdagodott, jórészt a főként örmény kisebbség által, helyben szőtt selyem exportjából. Virágzott a díszes, gazdagon illusztrált kéziratok művészete és a költészet is.

 

Interior arcade of Sheikh Lotf Allah Mosque  Loft Allah mecset, Iszfahán

Díszes boltozat: az 1630 táján elkészült iszfaháni Maszdzsid-i Sáh („Császári mecset”) hamarosan messze földön híres lett a bejáratának gyönyörű boltozatáról és színes csempéiről.

Az iszlám szerepe

Iszmáil uralmának legtartósabb következménye az volt, hogy ő tette államvallássá az iszlám síita ágát egy olyan korban, amikor a síita még csak kicsiny szektának számított a mindenhol elterjedt szunnita ághoz képest – bár ilyesmire már volt történelmi példa, hiszen a 10. század táján a Fátimida Egyiptom is síita vallású volt. Iszmáilnak ezt a tettét nem nézték jó szemmel a muszlim világ többi részén: az oszmán-törökök 1514-ben be is törtek a Perzsa Birodalomba, majd kisebb-nagyobb szünetekkel jó száz évig háborúztak vele. Ugyanígy harcolniuk kellett a Szafanidáknak északkeleti szomszédukkal, az üzbégekkel is.

Az 1588-ban trónra került I. (Nagy) Abbász sah hamarosan fegyverszünetet kötött a törökökkel, hogy haderejét az üzbégekre összpontosíthassa, akiket le is győzött, miként az 1603-ban kiújult háborúban a törököket is, akiktől még az elvesztett perzsa területeket is visszaszerezte. Ezután a Szafavida Birodalom területe jó egy évszázadon át sértetlen maradt.

Kereskedelem

Perzsia számára igen kedvező volt, hogy áthaladt rajta a Kínából a Földközi-tengerig vezető híres selyemút. Az ezen rendszeresen közlekedő perzsa kereskedők meggazdagodtak, a birodalomban élő örmények pedig eltanulták a selyemszövés fortélyát, ami ugyancsak hozzájárult Perzsia gazdagságához.

 

  Safavid dish  Silver coins

Díszes tányér: az edény stílusán észrevehető kínai hatás arról tanúskodik, hogy a selyemút a Szafavidák korában is fontos szerepet játszott Perzsia életében. | Ezüstpénz: a külkereskedelem növekedésével a perzsa ezüstpénz is egyre értékesebbnek számított.

Művészet és kultúra

A szépírás és a festészet fontos műfajnak számított. A gazdag városi elit megrendelhetett magának kéziratokat vagy műtárgyakat, s egyes kalligráfusok nagy hírnévre és vagyonra tettek szert. A kézzel írt könyvek többfélék, a Korántól kezdve a versesköteteken át a tudományos művekig.

 

 csempedísz Selyemszőnyeg  SáhnámeKönyvkötés

Csempedísz| Selyemszőnyeg|Sáhnáme | Könyvkötés
Forrás: Az emberiség története (228-229. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s