Mongol művészet

Közzétette:

 

 

Mongólia földrajzi elhelyezkedése révén mindenekelőtt az eurázsiai sztyeppei civilizáció része, ugyanakkor nagy kultúrák határán és szomszédságában helyezkedik el, életének és művelődésének minden momentumára ezért a Mongoliasokszínűség jellemző. A mongol művészet már a XIX. század végén – XX. század elején felhívta magára az európai világ figyelmét, amikor Uhtomszkij herceg gyűjteményének feldolgozása megjelent, ill. a Hans Leder (1843-1921) által gyűjtött buddhista műtárgyak a különböző európai néprajzi múzeumokba bekerültek. Szinte egyidőben indult meg a mongol „szabadtéri” múzeum (régészeti leletek) feltárása ill. a vadzsrajána buddhizmus forrásainak és emlékeinek feldolgozása. Résztanulmányok, feldolgozási kísérletek láttak napvilágot, ám a mongol művészet történetének összefoglalására csak a XX. század 2. felében Njam-Oszorín Cültem mongol festőművész (1923-2001) kandidátusi értekezése vállalkozott. Úttörő munkája a mongolisztikai szakirodalom hagyományait követve tagolta korszakokra a mongol művészetet: a Mongol Kor előtti sztyeppei civilizációk művészete, a Mongol Kor művészete, az ún. Kis Kánok korának nemzeti művészete, a buddhista művészet bemutatása után a XIX. század végéig – XX. század elejéig vezette írásának gondolatmenetét. Kb. egy évtizeddel később ő vállalkozott egy mongol művészeti albumsorozat kiadására is, amelyből illusztrációink tetemes része származik. Az európai gondolkodásmódban divatba jött a keleti filozófiák, így a buddhizmus iránti érdeklődés is. A keleti élet minden aspektusával, így a művészettel foglalkozó szakirodalom is az utóbbi húsz évben nagyon megnövekedett és a tibeti művészet ismertetése meg a mongol művészet feldolgozása egymást támogatva, vállvetve fejlődik. Magyarországon a szórványosan kisebb gyűjteményekbe került tárgyakon kívül két múzeumban található jelentősebb mongol művészeti anyag: a Néprajzi Múzeumban és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban. A gyűjtés egyoldalúsága, esetlegessége miatt a buddhista anyag dominál, ennek feldolgozása, közzétevése indulhatott meg az utóbbi 15 évben „A buddhizmus művészete” sorozatban, ill. a „Démonok és megmentők. Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban” kiállításokon és kiadványokban.

Vinkovics Judit Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s