A magyar irodalom Európa tükrében

Közzétette:

 

 

Egyedülálló tanulmánykötet a Nemzet – sors – identitás, amelyet a József Attila-díjas irodalomtörténész, levelező tagunk, Bertha Zoltán akadémikus hatvanadik születésnapja alkalmából állítottak össze. A kiadvány tág spektrumot ölel át, európai látószögű magyar verseket, irodalomtörténeti, nyelvészeti és történelmi elemzéseket tartalmaz.

Bertha ZoltánBertha Zoltán kritikus, szerkesztő, irodalomtörténész, volt országgyűlési képviselő és a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Kutatási területe a huszadik századi modern és kortárs magyar irodalom, a Nyugat nemzedékei, a népi írók, valamint a határon túli kisebbségi magyar irodalom. Folyamatosan foglalkozik az erdélyiekkel, mások mellett Sütő András, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Németh László és Tamási Áron munkásságát is feldolgozta. Tavaly ünnepelte hatvanadik születésnapját, s ebből az alkalomból hasonló szellemiségű és témájú szövegekkel köszöntötték egy nemrég megjelent tanulmánykötetben.

A Nemzet – sors – identitás című kiadvány több mint ötszáz oldalas, Papp Ágnes Klára, Sebők Melinda és Zsávolya Zoltán szerkesztette, és sokféle témát dolgoz fel, de a szövegeket összeköti a magyarság, az európaiság és a hit témája.

Nemzet – sors – identitás könyvborítóA kilenc fejezet ötvenöt írást tartalmaz, amely a magyar történelemmel, a modern magyar irodalommal, a világirodalommal, a határon túli irodalom történetével, illetve a kortárs erdélyi és magyar irodalommal is foglalkozik. Ezeken kívül a szerkesztők külön fejezetet szántak a nyelvi-stilisztikai megközelítést alkalmazó tanulmányoknak, valamint a Nagy Lászlóval, Németh Lászlóval és Ágh Istvánnal foglalkozó szövegeknek is. Ködöböcz Gábor és Zsille Gábor köszöntői nyitják a kötetet. Az előbbi szöveg 2015. május 15-én el is hangzott, amikor levelező tagként Bertha Zoltán megtartotta akadémiai székfoglalóját a Magyar Művészeti Akadémián. „A mai ünnepeltre gondolva egyáltalán nem túlzás, ha már-már istenkísértőnek tetsző vállalkozásról, párját ritkítóan hatalmas életműről és a végső határokat feszegető, emberfeletti teljesítményről beszélünk” – írja Ködöböcz Gábor.

Az irodalomtörténész tiszteletére összeállított könyv a témákat tekintve sokrétű: a Görgeyt átkozó versek elemzésétől a neologizmusok szemantikáján és a zsoltárhagyomány történetén át egy interaktív számítógépes játék regényesített változatának elemzéséig rengeteg minden megtalálható benne. Így, bár a fejezetek viszonylag jól tagolják a hatalmas anyagot, túl szerteágazó maradt a tematikai merítés. Összekötő elem lehet, hogy jó pár tanulmányíró – egyfajta kultúrmissziót folytatva – olyan irodalmi személyiségekről, költőkről, írókról emlékezett meg, akik valamiért a feledés homályába merültek, kisodródtak a kánonból. Nyilasy Balázs például Petelei István egyik művét, az Árva Lottit elemezte, Sturm László a kommunista rendszer által kiiktatott Komáromi Jánosról írt, Cs. Varga István Jáki Sándor Teodóz népdalgyűjtői munkáját emelte ki.

A kötet tanulmányai közül különösen érdekes Horváth Csaba Sem szabadság, sem szerelem című írása, amelyben Petri György néhány versének elemzésén keresztül azt vizsgálja, hogy miként bontotta le a szabadságszerelem tradicionális paradigmáját a költő. Mint a szerző rámutat, a hetvenes-nyolcvanas évek magyar irodalmában a szabadság hiányának politikai kimondhatatlansága a szerelem voltaképpeni kimondhatatlanságával kapcsolódott össze. Hasonlóan izgalmas Bánki Éva A város és a neve című szövege. Ő Tar Sándor Szürke galamb című művét vizsgálta meg a detektívtörténetek sémái és a névadás problematikája tükrében.

A L’Harmattan kiadó gondozásában megjelent könyvet Mezey Katalin a kortárs magyar irodalom alkotóinak és intézményeinek helyzetéről szóló tanulmánya zárja, amelyben a rendszerváltás előtti és utáni állapotokat összehasonlítva dolgozza fel az 1985-től 2014-ig tartó időszakot. Azonban nemcsak felvázolja az állapotokat, hanem javaslatokat is tesz azok megoldására. Elsősorban az irodalom finanszírozását illető – más művészeti ágakkal szembeni – egyenlőtlenségek felszámolására, a folyóirat és könyvkiadás, valamint a határokon túli könyvterjesztés anyagi támogatására szólítja fel a döntéshozókat, hozzátéve: „a magyar irodalom jelenének és jövőjének biztosítása nem fakultatív feladat”.

 

 Magyar Hírlap / magyarhirlap.hu /Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s