I. Mária angol királynő

 

 

1558. november 17-én meghalt I. Mária, Anglia utolsó jelentős katolikus uralkodója, aki ötéves regnálása során népétől a „véres” jelzőt kapta.

VIII. Henrik idősebb lánya apja első, Aragóniai Katalinnal kötött házasságából származott. Kiváló nevelésben részesült, de élete viszontagságosra fordult, amikor Henrik 1525-ben eltaszította magától a nála hat évvel idősebb Katalint, mert nem szült neki fiút. A pápa nem volt hajlandó felbontani a házasságot, ezért ezt a király maga tette meg, egyben szakított Rómával, létrehozva az anglikán egyházat. Henrik 1533-ban elvette Boleyn Annát. Házasságukból szintén lány született, a későbbi I. Erzsébet. Három év után Henrik Annára is ráunt, hajmeresztő vádakkal lefogatta és kivégeztette, amikor pedig harmadik felesége, Jane Seymour megszülte a várva várt fiút, Eduárdot, mindkét lányát fattyúnak nyilvánította, és kizárta őket az örökösödésből.

 

I. Mária angol királynő

I. Mária angol királynő (Antonius Mor festményén, 1554)

Lady Maryt” már Erzsébet születésekor húga udvarhölgyének fokozták le, hercegnői címétől megfosztották, s még anyja temetésére sem engedték el. A magányos, életveszélyben lévő lány végül aláírta a saját törvénytelen származásáról szóló okiratot, de katolikus hitét nem volt hajlandó megtagadni, nem ismerte el apját egyházfőnek. Az udvarba így visszatérhetett, sőt Henrik élete végén – természetesen a fia után – ismét örökösének tette meg mindkét lányát.

A kilencéves VI. Eduárd – az első protestáns angol uralkodó – 1547-ben lépett trónra, de hat év múlva tüdőbajban meghalt. Eduárd halála előtt tanácsosai befolyására, nővéreit mellőzve, Suffolk hercegének lányát, Lady Jane Greyt nevezte meg utódaként. A szerencsétlen lányt sem a nép, sem a főnemesek nem ismerték el uralkodónak, kilenc nap után letették a trónról, és néhány hónappal később kivégezték.

Az akkor még rendkívül népszerű Mária diadalmenetben vonult be Londonba, ahol 1553. október 1-jén fejére került a korona. A harminchét éves új királynő saját hitének terjesztését tartotta legfontosabb feladatának: azonnal visszavonta elődei rendelkezéseit, és ismét a katolicizmust tette meg államvallásnak. Ez sokak érdekeit sértette, mert amikor Henrik feloszlatta a szerzetesrendeket, azok vagyonának java részét hívei között osztotta szét. Mária hatalmas lendülettel látott neki a férjkeresésnek is, hogy halála után a trón ne protestáns húgára, hanem saját, katolikus gyermekére szálljon. Végül V. Károly német-római császár fiánál, a későbbi II. Fülöp spanyol királyt választotta, akivel személyes találkozásuk után két nappal, 1554 nyarán összeházasodtak.

A nép nem bízott a „pápista” spanyol férjben, s mint kiderült, erre volt is oka. Fülöppel együtt spanyol inkvizítorok érkeztek Angliába, akik hozzáláttak az eretnekség kigyomlálásához. A kirobbant lázongásokat leverték, Erzsébetet házi őrizetbe helyezték, törvényt hoztak a protestánsok üldözéséről. A síri csendbe borult Angliát máglyák tüze világította be, csaknem 300 embert égettek meg eretnekség vádjával, köztük a canterburyi érseket és számos főnemest. Mária rendkívül népszerűtlenné vált, alattvalótól ezután a „véres” jelzővel emlegették. Külpolitikája is kudarcot vallott: az angolok nem kapcsolódhattak be az újvilági spanyol gyarmatbirodalommal folyó kereskedésbe, s ő vesztette el Calais városát, az utolsó franciaországi angol birtokot.

Nem sokkal az esküvő után bejelentették az örömhírt, hogy Mária várandós. A terhesség tünetei nem voltak valósak, a királynő csak lelki alapon, a gyermek utáni vágyában hitte, hogy várandós.  Fülöp V. Károly lemondása után spanyol király lett, és 1556 januárjában hazatért Spanyolországba. 1557-ben rövid időre ismét meglátogatta feleségét, az immár negyvenkét éves királynő ismét anyának érezte magát, de mint kiderült, a problémát egy ciszta okozta. Idővel egyre rosszabbul lett, halála előtt még Erzsébetet megnevezte meg utódául, remélve hogy az áttér majd a katolikus hitre.

A halálát végül influenzajárvány okozta, 1558. november 17-én, a trónon a protestánsnak megmaradt I. Erzsébet  követte. A két nővér ma együtt nyugszik a westminsteri apátság VII. Henrik által építtetett kápolnájában, igaz, Erzsébet  díszes síremlékének alján egy mondat utal arra, hogy ez Mária sírja is.

Forrás: MTI,  2016. 02. 19.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s