Fokozottan védett növényeink – Tornai vértő

Közzétette:

 

 

Onosma tornense Jáv. – tornai vértő

Jávorka Sándor, a magyar flórakutatás XX. századi legnagyobb alakja fedezte fel(1906) és nevezte el ezt a nemcsak hazánk, de egész Európa szempontjából is nevezetes és rendkívül ritka növényt lelőhelyéről, a Tornai-karsztról. Ma a növény areáján Szlovákiával osztozunk.

Onosma tornense Jáv. - tornai vértőLeírása: Évelő, serteszőrű növény. Vörösbarna gyökértörzse fásodó, vastag, sokfejű. Szára kevéságú (2-3), 15-20 centiméter magas, sűrűn leveles. A szárlevelek hegyesek, 2-4 centiméter hosszúak és 2-3 milliméter szélesek, erősen visszahajló szélűek, szürkészöldek. Ez a szín a levelek mindkét oldalán meglevő, 1-2 milliméter hosszú, lazán rásimuló serteszőrökből származik. A párta hengeres harang alakú, citromsárga, apró cimpájú, a csészénél jóval hosszabb (15-20 mm). A bibeszál a virágból kiáll. A termés 4 résztermésből áll.

Virágzási ideje: július – augusztus.

Élőhelyét meleg, száraz, meszes törmeléktalajon a sziklafüves és pusztafüves lejtők gyepében, karsztbokorerdők szegélyén találjuk, más ritka növényfajok (pl. hólyagos csüdfű, fehér szádorgó, nagyfészkű hangyabogáncs stb.) társaságában.

Onosma tornense - tornai vértő

Onosma tornense – anp.nemzetipark.gov.hu

Elterjedése és Előfordulása mintegy 10 kilométer hosszúságú körzetre korlátozódik nálunk a Tornai-karszton, Szlovákiában a Szlovák-karszton. Tornanádaskánál (Alsóhegy) populációja viszonylag gyenge, Szelcepusztánál erősebb. Kárpát-medencei endemikus faj, amelynek legközelebbi rokonai Dél-Erdélyben és a Balkán félsziget északnyugati részén élnek.

tornai várhegy

A tornai várhegy – Molnár V. Attila: kutatói blog

Védelme: Ritka és erősen veszélyeztetett, jellegzetessége miatt fontos faj. Termőhelyén 1952-ben – sajnos – bálványfával és dióval erdősítést végeztek, s ez kedvezőtlen hatással volt fejlődésére. Még tudományos célú gyűjtését is szigorúbban tiltani kell. Mindenekelőtt azokat a sziklagyepeket kell érintetlenül hagyni, amelyekben él, és populációja felerősítését mesterségesen is elő kell segíteni. Szlovákiában 1955 óta védik. Hazánkban védelme csak az Aggteleki TK védetté nyilvánításával nyert megnyugtató megoldást. Ezért különösen indokolt, hogy a Polgári Büntető Törvénykönyv a kiemelten védett növényfajok közé sorolja, így károsítása természetvédelmi bűntettnek minősül. Természetvédelmi értéke: 250.000 Ft.Az európai Vörös Könyvben a legritkább 100 növény között szerepel.

Forrás: Csapody István – Védett növényeink (140-141. oldal) Gondolat Budapest, 1982 ISBN 963 281
066 X

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s