Jövőbe látók

Közzétette:

 

 

Szinte hihetetlen, hogy előre tudták!

 

1898: Mark Twain megjósolta az internetet

Mark TwainA népszerű szerző egy évszázaddal annak születése előtt megjövendölte az internetet. Az 1904-es London Timesból című novellájában Twain egy olyan találmányról írt, amely a telektroszkópon alapul: ez a gyártásba soha nem került 19. századi eszköz mindent behálózó telefonvonalakkal kapcsolta volna össze az egész világot.

 

1865: Jules Verne megjósolta a Holdra szállást

Verne jövőbelátó regényei, az Utazás a Holdba és az Utazás a Hold körül egy Kolumbiád nevű űrhajóról szólnak, amely Floridából indul, és három űrhajóst szállít. Miután sikeresen teljesíti a feladatot, az űrhajó a Csendes-óceánban hajt végre kényszerleszállást. Ismerősen hangzik, ugye? Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen szinte pontosan így zajlott le az első amerikai holdutazás, az Apollo–8 küldetése, amelyre több mint 100 évvel később, 1968-ban került sor. Tisztelgésképpen a NASA az Apollo–11 parancsnoki egységének Verne képzeletbeli járműve után a Columbia nevet adta.

1953: Ray Bradbury megjósolta a lapostévét

A tudományos-fantasztikus irodalom nagymestere Fahrenheit 451 című regényében egy olyan jövőbeli társadalomról ír, amely rajong a nagyméretű lapostévékért (az első ilyen készülék 1997-ben került piacra): „Mennyit kell még félretennünk, mit gondolsz, amíg lebontathatjuk a ház negyedik falát, és a helyébe tévéfalat állíthatunk? Mindössze kétezer dollárba kerülne” – mondja az egyik szereplő, Mildred, a férjének. Sajnos az árat illetően sem tévedett nagyot Bradbury.

1966: A Star Trek megjósolta a Bluetootht

Kirk kapitányAz Enterprise űrhajó tagjai használtak először Bluetooth-szerű eszközt, azaz kéz nélkül használható kommunikációs készüléket, amely a valóságban csak 1994-ben jelent meg, megkönnyítve ezzel például az utazás közbeni mobilozást. A legénység szerencséjére mentesült a roamingdíjak alól is.

1991: Francis Ford Coppola megjósolta a YouTube-ot

Hearts of Darkness: A Filmmaker’s Apocalypse című dokumentumfilmjében a rendező a következőket mondja: „Egy nap egy ohiói kislány lesz az új Mozart… és készít egy gyönyörű filmet az apja videokamerájával; akkor a profi filmipar valósággal összeomlik, és a film mint olyan valóban művészeti formává válik.” Tizennégy évvel később pedig létrejött a YouTube.

1995: A Simpson család megjósolt egy táplálkozási irányzatot

A szójaalapú élelmiszerek forgalma 1996 és 2011 között megötszöröződött. De ki tudhatott népszerűségük eme ugrásszerű növekedéséről 1995-ben? A Simpson család hatodik évadában, a Lisa esküvője című epizód előreugrott az akkor még távolinak számító 2010-ig, amikor már egyetlen rendes háztartásból sem hiányozhattak a műholdas tévévevők, a mozgással irányított videojátékok… és a szójacsemegék.

1968: James Berry megjósolta az internetes vásárlást

Ez a tudományos-fantasztikus író a Mechanix Illustrated novemberi számában írta le a kattintással végzett vásárlást. „Ahelyett, hogy a tömegben lökdösődnének, a vásárlók elektronikusan böngészik át tetszés szerinti számú üzlet kínálatát” – szólt spekulatív fejtegetése a csak 1995-ben bemutatkozott fogyasztói trendről.

1990: Az Emlékmás megjósolta a testszkennereket

Az amerikai Közlekedésbiztonsági Hatóság 2010-ben került a lapok címoldalára, amikor a repülőtereken bevezette a számos vitát kiváltó testszkennereket. E berendezések kísértetiesen hasonlítanak arra az eszközre, amely a filmben átlát Arnold Schwarzenegger bőrén.

Hihetetlen, hogy elszúrta!

Ugyanannak a James Berrynek, aki megjósolta az internetes vásárlást, volt néhány sikertelen jóslata is (minden nem sikerülhet). Íme, néhány jóslat 1968-ból, amelyekből – sajnos – semmi sem lett.

Szabályozott klímájú városok

Jóslat: „Városok sora mellett suhanunk el, amelyek jó részét új kupola borítja, hogy alatta egész évben egyenletes legyen a klíma.”

Valóság: A globális felmelegedés miatt a Föld hőmérséklete és a tengerek szintje is megemelkedett, ami szélsőséges időjáráshoz és hevesebb viharokhoz vezetett. Kupolába zárt városok? Reméljük, hogy itt vannak már a horizonton!

Automatizált orvosi vizsgálat

Jóslat: „Az orvosi vizsgálat annyiból áll, hogy egy-két percre le kell ülni a diagnosztikai székbe, és utána már meg is kapjuk a teljes egészségügyi jelentést.”

Valóság: Bárcsak ilyen egyszerű lenne! Az amerikai orvosi rendelőkben az átlagos várakozási idő 22 perc, áll az egészségügyi teljesítmény vizsgálatával foglalkozó Press Ganey csoport 2011-es jelentésében. És a vizsgálat ideje ebben még nincs is benne!

Rövidebb munkanap

Jóslat: „Az átlagos munkaidő nagyjából négy óra. De a felszabaduló idő nem teljesen szabad: az alkalmazottak azzal töltik, hogy lépést tartanak a fejlődéssel – ez átlagosan napi két óra otthoni tanulást jelent.”

Valóság: Az amerikaiak mintegy 80 százaléka heti egynapnyi időt túlórázik. Ami pedig még rosszabb, az amerikaiak 34 százaléka még nyaralás közben is rendszeresen megnézi az e-mailjeit, és dolgozik.

 

Írta Alison Caporimo – Reader’s Digest

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s