A bábanimáció mestere

Közzétette:

 

 

2012. szeptember 3-án halt meg Foky Ottó

Bábokkal tanítani, tárgyakkal eljátszani

Az eredeti hivatását tekintve tanító Foky Ottóra a magyar bábanimáció atyjaként szokás hivatkozni. Elemista diákjainak a táblán színes, képregényszerű rajzokkal magyarázta el a tanagyagot, és ennek köszönhetően, pár év tanítóskodás után, „berajzolta magát” az Iparművészeti Főiskola színpad szakára. Az 50-es évek derekán a cseh bábmesterek, Jiří Trnka, Karel Zeman bábfilmjeit látván döntött úgy, hogy a mesék díszletei helyett ő is bábokat szeretne tervezni, bábokkal szerefoky_otto1tne mesélni.

1956-ban került a Pannónia Filmstúdióba Imre István mellé, aki a háború utáni magyar bábfilmezés motorja volt. Foky mellette sajátította el figuratervezőként, animátorként a szakmát (saját bevallása szerint legsikerültebb és számára legkedvesebb, valóban egyedi bábterve a Szentgalleni kalandhoz készített hengertömb-formájú bumfordi szerzetes- és lovag-karakterek voltak). 1962-ben, a zuglói Bábműterem megszervezését és vezetését már rá bízták. A hatvanas évek végétől itt indult el a mesesorozatok rendszeres gyártása a Magyar Televízió számára: a Gyarmat utcai műteremből, az ő keze alól kerültek ki olyan klasszikus figurák, mint a Tévémaci, Mirr-Murr vagy Misi Mókus, illetve a Csukás István vagy Tersánszky Józsi Jenő által köréjük szőtt mesék.

Foky Ottó korai egyedi rövidfilmjei is ezekhez a népszerű tévésorozatokhoz hasonlóak: a Siker és a Bohóciskola – főszerepeikben a jól ismert Foky-féle bábkarakterekkel – mesélve tanító, példázatjellegű történetek. A foky_babterv2magyar animáció hatvanas években jelentkező újhullámához mégsem ezekkel a bábmesékkel csatlakozott, hanem jellegzetes egyedi tárgyanimációival. Későbbi állandó forgatókönyvíró-társa, Nepp József ötlete alapján hétköznapi használati tárgyak szerepeltetésével meséltek. Babfilm / Scenes with BeansA magyar film újhullámának legendás operatőre, Tóth János által játékfilmeket idéző módon, markáns stílusban fotografált filmek (az Ellopták a vitaminomat, Foky_ScenesWithBeans1_400x282a Babfilm, a Bizonyos jóslatok, vagy a La Desodora) a legegyszerűbb tárgyat is életre kelteni tudó animációs technika iskolapéldái. A mívesen megtervezett és kivitelezett játékfigurák, bábok és díszletek helyett a Foky-féle tárgyfilmek – és velük együtt maguk a nézők is – a fantázia éltetőerejével magától értetődően varázsolnak kesztyűből rablót, konzervből autót, fésűből kerítést, megszáradt kenyérdarabokból poszt-apokaliptikus romokat. Foky ősrégi sablonmeséket, a mindennapi világ dolgait játszatja el apró tárgyakkal, amelyek éppen a szokatlan szereplőválasztás miatt állítják meghökkentő fénytörésbe a jól ismert kliséket. Nem a meséken, hanem magán az animációs forma csodáján hökkenünk meg, azon, hogy el tudjuk hinni, hogy például a fürdőszobában (és a La Desodorában) a szappan Rómeó, a parfüm pedig Júlia.

 

Orosz Anna Ida – részlet a Filmkultúra Képtár rovatában megjelent összeállításból)

foky_otto_400x574Foky Ottó 1927-ben született Sárhidán. Tanítóképzőt végzett Budapesten 1949-ben, majd az Iparművészeti Főiskola Színpad-Film Főtanszakán diplomázott. 1956-tól nyugdíjba vonulásáig a Pannónia Filmstúdió animációsfilm-rendezője és tervezője volt. Több mint száz máig népszerű televíziós mesét, gyermekfilm-sorozatot és reklámfilmet köszönhetünk neki, valamint ő a híres Tévé Maci alkotója is. Munkásságáért 1964-ben Munkácsy-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1977-ben Érdemes Művész, 1982-ben pedig Kiváló Művész kitüntetést kapott.

 

Forrás: KAFF2015 – In memoriam Foky Ottó (kaff.hu)

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s