Dózsa György-tánckrónika november 29-én és 30-án az Erkel Színházban

Közzétette:

 

 

dozsa_tanc

Zsuráfszky Zoltán művészeti vezetésével, Novák Péterrel a címszerepben nagyszabású tánckrónikával emlékezik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) ötszáz évvel halála után, a híres dálnoki nemesre, Dózsa Györgyre.

 

„Székely Dózsa György” címmel Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus látványos és magával ragadó táncjátékot álmodott színpadra, mely megújult formában ez év nyarán, a határon túli (Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár) és a nyíregyházi, szekszárdi, margitszigeti bemutatókat követően a turné-sorozat zárásaként (ebben az évben utoljára) az Erkel Színházban látható.

 

A magyar történelem 500 évvel ezelőtti sorsfordító eseményéről és annak kiemelkedő személyisége, Dózsa Györgyről tetteiről szóló táncjátékról Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus úgy fogalmazott:

„a szerelmes, mélyen hívő és vívódó Dózsát szeretnénk megmutatni”.

 „Dózsa György, történelmünk talán egyik legtragikusabb sorsú lázadója, aki éppen 500 évvel ezelőtt égette lelkünkbe jelképpé magasztosult tüzes trónját. Számos nagy művészünket megihlette az évszázadok során: Erkel operát, Székely János és Illyés drámát írt róla, Petőfi, Ady, Sinka István, Juhász Gyula versbe, Csoóri – Sára – Kósa filmre írta, Derkovits fába faragta, Szervátiusz vasba öntötte.

Az elmúlt fél évezred során sok indulatot és vitát kiváltó személyét és tetteit nem tisztünk megítélni; történelmi forrásokon alapuló táncjátékunkban elsősorban a szerelmes férfit, a mélyen vallásos katonát és a vívódó embert igyekszünk bemutatni.

Sajátos eszközeinkkel: népzenei ihletésű zenékkel (Szarka Tamás, Makó Péter) néptáncon alapuló virtuóz és lírai táncokkal (Zsuráfszky Zoltán) emlékezünk meg történelmünk sorsfordító eseményéről és annak főszereplőjéről, Székely Dózsa Györgyről.”

 

Az előadás rövid tartalma:

  • Dózsa György végvári vitézt párbajra hívja a török helyőrség parancsnoka, a híres Ali bég. Egy ilyen párbaj igazi társadalmi eseménynek számít a végeken, így hát kivonul mindkét fél „nézőközönsége”, bíztatják, hergelik a küzdő feleket.
  • Miután a dúsgazdag Bakócz Tamás érsek-bíboros nem nyerte el a hőn óhajtott pápai trónt, kárpótlásul, az új pápa megbízza, hogy hirdessen keresztes háborút, amellyel Bakócz kezébe hull a legnagyobb európai hatalom. Óriási pompával bevonul Buda várába, hogy kihirdesse a pápai bullát (miszerint, aki részt vesz egy ilyen háborúban, az teljes bűnbocsánatot nyer), majd egy fényűző maszkabálon három napig mulat.
  • Ekkor érkezik Dózsa György Budára, hogy átvegye a királytól a jutalmát a török vitéz felett aratott győzelméért. A bálban találkozik fiatalkori szerelmével, Pálffy Piroskával, a szegedi főbíró lányával, s annyi év után szerelmük újra fellángol.
  • Csáky főúr, a kegyetlen nagyúr megsérti Dózsát származása miatt, ám a köznép körében hősként tisztelt vitéz népszerűsége fontos szemponttá válik, így Bakócz őt bízza meg a keresztes had fővezérének.
  • Szent György napján a mélyen vallásos Dózsa eskütételhez készül, de ez a nap a boszorkányoké; álmában meg is jelennek a boszorkányok, akik szívesen elcsábítanák…
  • Bakócz áldásával megtörténik az ünnepélyes eskütétel, majd megindul a keresztes had gyülekezése. Senki nem számított ilyen tömegre, egyre többen és többen érkeznek egy jobb élet reményében.
  • A Rákos mezején összegyűlt rengeteg ember otthonról szörnyű híreket hall: a földesurak véres erőszakkal tartják vissza a jobbágyokat, akik csatlakozni akarnak. A keresztesek otthon maradt családtagjait börtönbe vetik, verik, kínozzák.
  • A táborban egyre nő az elégedetlenség; mennének már a török ellen, de még inkább az otthon kegyetlenkedő urak ellen.
  • Ekkor érkezik a királyi futár: Dózsa György szüntesse meg a keresztes had toborzását és azonnal hagyja el a város határát a „csőcselékkel” együtt. Ám ekkor már senki nem parancsol nekik…
  • Dózsa híres ceglédi beszédével lángra gyújtja a keresztesek lelkét, a parasztsereg harcba indul…

 

A darabban végigkísérjük a legendás parasztvezér küzdelmét, szerelmét és bukását a tragikus végkifejletig, a megtorlásig, amelynek szörnyűsége elborzasztotta még az akkori, sok vért és háborút látott Európát is. Áldozatának felmagasztosulást sugalló gondolata a közös emlékezetben a mai napig él.

 

Szarka Tamás – Vincze Zsuzsa – Zsuráfszky Zoltán

Székely Dózsa György

Tánckrónika Dózsa György tetteiről

Előadja: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Dózsa György: Novák Péter

Pálffy Piroska: Eredics-Fekete Zsuzsanna

Bakócz Tamás: Oberfrank Pál

Csáky főúr: Valach Gábor

Ravaszdi főúr: Szappanos Tamás

Énekmondó: Szarka Tamás (hangfelvételről)

A táncjátékot írta: Vincze Zsuzsa

Tánczenei szerkesztő: Makó Péter (Csík zenekar)

Díszlet: Tóth Kázmér

Jelmez: Vincze Zsuzsa

Zeneszerző, dalszövegíró: Szarka Tamás (Ghymes együttes)

Rendező – koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

 

A Honvéd Együttes produkciója.

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma

 

2014. november 29., 30. 19:00

Erkel Színház

 

www.honvedart.hu

 

Lantai József -EuroAstra

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s