Síremlékszobrászat hazánkban

Közzétette:

 

 

A síremlékművészet a Mohács utáni időszak legjelentősebb önálló szobrászati műfaja. A késő középkorban kialakult típusok közül tovább élt a tumba, fedelén az elhunyt alakjával. Ennek legszebb példája Bártfán maradt fenn. Serédy György síremlékét özvegye Krakkóban rendelte meg az ottani vezető olasz szobrászok egyikénél (Hieronymus Carnavesi).

seredy-gy_350xHieronymus Carnavesi (?): Serédy György († 1557) síremlékének fedőlapja.
Bártfa, Szent-Egyed templom

A XVI. század második felében terjedt el a falra függeszthető epitáfium, amelyen Krisztus keresztje alatt térdelt az elhunyt és családja. Első példája az eichstätti szobrász, Loy Hering műhelyéből került Lőcsére, ezt Thurzó Eleknek csináltatta özvegye, ormosdi Székely Magdolna.

thurzo_350x

Loy Hering: Thúrzó Elek (†1543) síremléke. Lőcse, Szent Jakab-templom

Pozsonyban és a város tágabb környezetében maradt fenn több hasonló, csak éppen kisebb epitáfium (Pozsonyszentgyörgy, Csütörtökhely). Az 1600 körüli időszakban jött divatba az emeletes fali síremlék a főnemesség udvarhű köreiben. Az elsőt Pálffy Miklós, a győri hős, szintén özvegye, Fugger Mária megrendelésére. Ezt a pozsonyi dóm szentélyében állították fel. Illésházy István, Thúrzó György kapott hasonló emlékművet. E néhány fontos példa mutatja, hogy a legszebb darabok külső megjelenését a megrendelő családi kapcsolatai határozták meg; a XVI. század második felében nem működött az országban rangos szobrászati műhely. Az erdélyi síremlékek hasonlóképp sokféle hagyományt tükröznek, leggyakoribb a címeres-feliratos sírkő. A reprezentatív alkotások itt sem a helyi fejlődés eredményei. János Zsigmond fejedelem és Izabella királyné a gyulafehérvári székesegyházban felállított tumbáinak mestere külföldről érkezett a fejedelmi székvárosba.

izabella_350x

Izabella királyné síremléke. XVI. sz. a gyulafehérvári székesegyházban

Báthory István lengyel királyként testvérének, Báthory Kristófnak Gdansban rendelt síremléket a Baltikum-szerte fejedelmi megrendelőknek szállító Willem van den Blocke műhelyében, onnan vitték Erdélybe. Az utóbb oltárokká alakított márványépítmények ma is a gyulafehérvári székesegyházban állnak.

Írta: Mikó Árpád
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (131-132. oldal Corvina Budapest, 2009  ISBN: 9789631358711
A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s