Fokozottan védett növényeink – Pilisi len

Közzétette:

 

 

Linum_dolomiticum_1_450x

Pilisi (dolomitlakó) len – Linum dolomiticum BORB.

Melegidőszaki, montán-dealpin maradványfaj, amelynek keletkezését és szigetszerű fennmaradását a sajátos mikroklimatikus viszonyok és a dolomit mechanikai mállása, morzsálódása tette lehetővé. Feltehetőleg Magyarország középső részén és a Balkánon honos közös fajnak legészakibb megmaradt endemikus alakja, amelyet Borbás Vince, a magyar növénytakaró éles szemű kutatója fedezett fel a Pilisszentiván feletti Kisszénás dolomit-sziklagyepében. A pilisi lenről levált rokonfajok, így a hozzá legközelebb álló Linum elegans (Dalmácia, Hercegovina, Görögország) és az ugyancsak sárga virágú Linum capitatum L. campanulatum a Balkánon élnek.

Leírása: Alacsony szárú (10-20 cm.), feltűnően szép virágú évelő növény, tövén sűrű gyepben álló meddő tőlevélrózsákkal. Belső tőlevelei keskeny ék-lapát alakúak, igen lassan nyélbe keskenyedők. A szár kevéslevelű, ezek visszásan szálas-lándzsásak, szórt állásúak. A virágok tündökletesen sárgák, nagyok, a száron 2-6-osával ülnek. Az öt 5 csészecimpa kihegyezett, mirigyesen fogacskás szélű. Termése tízrekeszű tok.

Linum.dolomiticum_2_350x

Virágzási ideje: május-június.

Élőhelye kizárólag a pilisszentiváni Kisszénás északi kitettségű száraz, dolomittörmelékes, nyílt és zárt (sudár rozsnokos) sziklagyepére és sziklafüves lejtőjére korlátozódik, ahol a pannon flóra más ritka elemeivel (pl. a sárga daravirággal, a gömbös varjúkörömmel, Szent István szegfűjével, a a deres csenkesszel stb.) él együtt.

Védelme: A Kisszénás 97 hektáros területe 1951 óta természetvédelem alatt áll . Génmegőrzés érdekében botanikuskertekben is csak magról nevelhető, tudományos célú gyűjtése is szigorúan tilos. Lelőhelyén a sudár rozsnok gyepében a legéletképesebb; ezt a társulást kell fenntartani, be erdősülését meggátolni, és populációját kísérletileg a helyszínen megsegíteni. Eredményes kísérletes telepítést végeztek 1968-ban a Vértes-hegységben (Csákvár) magvetéssel (ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék). Rendkívüli növényföldrajzi jelentősége miatt a legszigorúbb védelmet igényli.

Eszmei, természetvédelmi értéke 250.000 Forint.

Megjegyzés: Védelem alá vont területeken védjük meg szubendémikus borzas lent (Linum hirsutum L. ssp. glabrescens [ROCH.]SOÓ) is.

Forrás: Csapody István – Védett növényeink (128-130. oldal) Gondolat Budapest, 1982 ISBN963 281 066 X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s