A fából faragott asszony

Közzétette:

 

 

Indiai eredetű mese iráni változata

mitológia_könyv

Történt egyszer, hogy egy aranyműves, egy ács, egy szabó és egy
remete együtt vándoroltak, s egy este a pusztában tartva pihenőt
így szóltak egymáshoz :
– Hadd pihenjünk meg itt a pusztában, és állítsunk őrséget:
felváltva virrasszunk mind a négyen.
Elsőnek az ács virrasztott, s hogy el ne aludjon, fogott egy
fejszét s egy szobrot faragott ki a fából. Mikor az aranyművesre
került a sor, ott találta a szobrot az őrségen és látta, hogy nincs
még rajta ékszer, mondta tehát magában:
– Az ács kimutatta a maga művészetét avval, hogy kifaragta fából
ezt a szobrot, megmutatom én is a magam ügyességét és készítek
ékszereket a fülébe, a nyakára, a karjára és a lábára, s felrakom
mindezt a szoborra, hogy ezzel is emeljem a szépségét.
Úgy is tett, amint mondta. A harmadik váltásnál, amikor a szabóra
került a sor, felébredt az is és egy nőt látott maga előtt, akinek
szépséges arca volt és kecses alakja, drága ékszerek rajta, de
különben meztelen. Készített hát neki azon nyomban menyasszonyhoz illő szép ruhákat, fel is öltöztette mindjárt, s a szobor még szebb lett, mint volt. Negyediknek a remete következett s mihelyt elfoglalta őrhelyét, meglátta a csábítóan szép alakot. Elvégezte erre a szertartásos mosakodást, elmondta imáját, s azután így fohászkodott :
– Istenem, önts életet a szoborba !
És a szoborba élet költözött s beszélni kezdett, mint akármelyik
emberi lény. Mire elmúlt az éjszaka és fölkelt a nap, mind a négyen
halálosan szerelmesek voltak a megelevenedett szoborba. Mondta az ács :
– Enyém az asszony, hiszen a saját két kezemmel faragtam. El is
veszem feleségül.
– Engem illet a menyasszony, mert én díszítettem fel ékszerekkel –
mondta erre az aranyműves.
– Enyém az asszony, mert amikor meztelen volt, én varrtam ruhát
neki és öltöztettem fel – vélekedett a szabó. Mire a remete
kijelentette :
– Fából faragott szobor volt csupán, s az én imámra nyert életet,
ezért ragaszkodom hozzá, hogy az enyém legyen.
Így civakodtak sokáig, amikor arra vetődött egy ember, azt kérték
meg, hogy tegyen igazságot közöttük. De amint meglátta az asszony arcát ez az ember, felkiáltott :
– Hiszen ez az én törvényes feleségem, akit ti megszöktettetek a
házamból és elválasztottatok tőlem.
Azzal fogta is már az asszonyt és a várúr elé vezette. Amint a
várúr meglátta az asszony arcát, felkiáltott :
– Hiszen ez az én testvérem felesége, akit az magával vitt, amikor
elutazott, és ti megöltétek a testvéremet és erőszakkal elvettétek
az asszonyt. – És vitte is már mindannyiukat az uralkodó elé.
Amikor az uralkodó meglátta az asszonyt, kihallgatta őket és így
szólt :
– Kik vagytok ti? Már régóta keresem ezt az asszonyt, mert ő az én rabnőm, aki sok pénzemmel együtt tűnt el. Hová lettek hát az én aranyaim és egyéb drágaságaim ? Feleljetek !
Mikor már sokáig tartott a civakodás, és sok ember csődült össze,
hogy lássák, mi lesz, megszólalt egy öregember a tömegből:
– Ezt a vitát ember nem tudja eldönteni. De van egy város és abban egy fa, amelyiknek az Ítélet Fája a neve. Minden pört, amelyben az emberek nem tudnak igazságot tenni, az elé a fa elé visznek, a fa hangot hallat, amely kimondja, hogy kinek az oldalán áll az igazság és kinek az igényei hamisak.
Hogy ne húzzák-halasszák tovább a dolgot, a hét ember felkereste a fát és magukkal vitték az asszonyt is, és mindenki előadta a maga mondanivalóját. Abban a pillanatban meghasadt a fa törzse, és az asszony egy szökéssel benntermett a hasadékban, mire a fa törzse újra összenőtt. És hang hallatszott a fából:
– Minden lény visszatér ahhoz az ősanyaghoz, amelyből vétetett.
És így az asszonynak mind a hét kérője megszégyenült.

 

Forrás: Trencsényi-Waldapfel Imre – Mitológia (29-30. oldal) – Gondolat, Budapest 1960

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s