A New yorki felhőkarcolók története

Közzétette:

 

 

panoramakep-a-new-yorki-one1

New Yorkot sokan a felhőkarcolók fővárosának tartják, és Dél-Manhattant látva ez nem is hangzik túlzónak. Az elmúlt 140 évben tizenegy épület birtokolta itt hosszabb-rövidebb ideig a világ legmagasabb felhőkarcolója címet, ám az egykor még e téren egyeduralkodónak számító New York mára több komoly riválist kapott.

A felhőkarcoló kifejezést a 19. századtól használják, kezdetben a New Yorkban és Chicagóban megjelent első magasabb, lakható épületeket illették így. Ma az alsó határt 150 méternél szokás meghúzni, de sokszor már a 100 méternél magasabb épületek is megkapják ezt a jelzőt.

A világ legelső felhőkarcolójának az 1870-ben átadott Equitable Life Buildinget tartják. 43 méter magas volt, a Broadway-n állt, és ez volt első irodaépület, amelyben utaslift is volt. Közel két évtizedig, 1889-ig tartotta a rekordot, amíg Chicagóban el nem készült a 82 méteres Auditorium Building.

Az Equitable Life idővel beleszürkült az újabb és egyre magasabb épületek közé, majd 1912. január 9-én egy tűzben megsemmisült.

Nem kellett sokáig várni, hogy visszakerüljön New Yorkba a cím, 1890-ben ugyanis elkészült a 20 szintes és 94 méter magas New York World Building. Az épület, amelyet Pulitzer Buildingként is neveztek nem csak a világ legmagasabb felhőkarcolója volt ekkor, de a város legmagasabb épülete is – ehhez az 1846-ban befejezett, 85 méteres Trinity Church-öt kellett megelőznie.

A New York World nevű újság szerkesztőségének otthona volt. Az újság tulajdonosa ekkor a magyar származású Pulitzer József volt, ő rendelte meg az építést.

1894-ben fontos mérföldkőhöz érkezett a város építészete. A Manhattan Life Insurance Buildingel ebben az évben lépte át felhőkarcoló először a 100 méteres magasságot (zászlórúd nélkül). A 106 méteres épület ennek ellenére mindössze egy évig volt rekordtartó, az 1895-ben átadott Milwaukee City Hall ugyanis két méterrel túllépte.

Ezután négy év kellett ahhoz, hogy újra New Yorké legyen a cím. Ekkor a 119 méteres Park Row Building vette át az első helyet. Végül ez a csúcs is rövid életű volt, és 1901-ben Philadelphiába került át a vezető pozíció.

908-ban a Singer Building hódította vissza a városnak a rekordot és ettől kezdve az 1974-ig nem került el innen.

1909-ben jött a Met Life Building, amely már a 200 méteren is bőven túl volt. Ezt követte a Woolworth Building (241 méter) 1913-ban, majd az 1930-as évben kétszer is gazdát cserélt az első hely. Áprilisban átadták a Bank of Manhattan Trustöt (ma Trump Building), május 27-én pedig a Chrysler Buildinget. Ez utóbbi azért volt óriási lépés, mert ekkor lett először egy felhőkarcoló a világ legmagasabb emberkéz alkotta szerkezete. Korábban ez a párizsi Eiffel-torony volt, amely még 1889-ben vette el a címet a Washington-emlékműtől.

A Chryslernek is csak kevés jutott a figyelemből, hisz ekkor már javarészt az Empire State Building is állt, és az ottani munkálatok 1931 tavaszára befejeződtek. A talptól antennáig 443 méter magas épületet április 30-án adták át és 1972-ig – a rekord történelmében a leghosszabb ideig – volt a világ legmagasabb felhőkarcolója.
1972-re elkészült a Világkereskedelmi központ északi tornya. Az antennával együtt 526 méter magas épület volt az utolsó, amely New Yorkban tartotta az első helyet, azonban ez a rekord sem volt tartós: 1974-ben, közel száz év után Chicagóba került vissza a cím, köszönhetően a – WTC tornyánál mindössze egy méterrel magasabb – Sears Towernek.

Ahogy a 20. század vitathatatlanul New Yorké volt, a 21. úgy lehet az ázsiai országoké. Petronas-ikertorony, Taipei 101, Burdzs Kalifa, Abrádzs al-Bajt – csak néhány extrém magas felhőkarcoló a sok közül, amelyekkel a Közel- és Távol-Keleten az egekbe törnek.

New York mára kiszorult a versenyből. Noha jelenleg is épül a One World Trade Center, amely ha elkészül 541 méter magas lesz (a valaha volt legmagasabb épület Manhattanben), ezzel azonban csak a harmadik helyre lép majd fel a világszintű listán.

Forrás: 548 óra New Yorkban

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s