Szilárd Leó

 

 

„Hosszú életem folyamán, amit tudósok közt töltöttem el, senkivel sem találkoztam, akiben több lett volna a képzelőerő és eredetiség, akinek a gondolkodása és véleménye olyan önálló lett volna, mint Szilárd Leóé. Amikor ezt mondom, kérem, gondoljanak arra, hogy Albert Einsteint is jól ismertem.” (Wigner Jenő)

Szilárd Leó Budapesten született 1898. február 11-én. Gyenge fizikumú, sokat betegeskedő gyerek volt, így eleinte az édesanyja tanította odahaza. A budapesti VI. kerületi Reálgimnáziumban tette le az érettségit, majd beiratkozott a Műegyetemre. Tanulmányait a világháború kitörése miatt félbe kellett szakítania, és az osztrák–magyar hadseregben mint hivatalnok teljesített katonai szolgálatot a tűzérségnél. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi ifjúsági mozgalomban propagálja közgazdasági reformeszméit, ezért annak bukása után, 1919 decemberében emigrál.
Eredeti elképzelése alapján elektromérnök szeretett volna lenni, de a kibontakozó atomfizika magával ragadja és a berlini Műegyetemre iratkozik be. Doktori disszertációját Laue (1914-ben kapott fizikai Nobel-díjat) irányításával a termodinamika tárgykörében írta. 1929-ben lát napvilágot igen figyelemre méltó dolgozata Entrópiacsökkenés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására címmel, amelyben az entrópia és az információ közötti kapcsolatot írja le. Ez a dolgozat tekinthető a modern informatika kiindulópontjának. Szilárd Berlinben több szabadalmat adott be, melyek közül legjelentősebb az, amit Einsteinnel együtt nyújtott be egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyúra. Ebben nincsenek könnyen meghibásodó alkatrészek (dugattyúk, forgórészek), ezért az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak.

„Holdkóros” ötlet?
Mikor 1933-ban Hitler hatalomra jut Németországban, elhagyja Berlint és Angliába utazik. Úgy gondolta, biológiával kezd el foglalkozni, a sors azonban közbeszólt.
A Royal Societyben meghallgatta Rutherford előadását, aki arról beszélt, hogy milyen hatalmas energiákat rejt magában az atommag, de igyekezett gyorsan hozzátenni: aki en- nek az energiának a gyakorlati felhasználásáról be- szél, az holdkóros. Több se kellett Szilárdnak, aki sohasem tisztelte a korlátokat és mindig is irritálták azok a személyek, akik valamit lehetetlennek tartottak. Foglalkoztatni kezdte a probléma, és csakhamar arra a következtetésre jutott, hogy ha a maghasadással neutronkibocsátás is jár és a kibocsátott neutronok száma egynél több, akkor lehetséges az energiatermelő láncreakció. Elméletét írásban is rögzítette, amelyben úgy gondolta, hogy a számításba vehető elemek a berillium, bróm és uránium, valamint arra is kitért, hogy az elszökő neutronok miatt csak egy kritikus tömeg felett indulhat be a láncreakció. Ezt a neutron által kiváltott nukleáris láncreakciót tartalmazó leirást 1934-ben szabadalmaztatta a Brit Admiralitásnál. Közben újból és újból előhozakodott szakmai körökben ezzel a „rögeszmével”, de a tekintélyes atomfizikusok csak elnézően mosolyogtak. Egészen 1939-ig. Ekkor Berlinben Hahn és Strassmann felfedezték a maghasadást. Szilárd már egy éve Amerikában tartózkodott, amikor Fermi és Zinn, majd Joliot Curie kísérletileg igazolták, hogy egy neutron által kiváltott maghasadásban két új neutron keletkezik. Ezzel karnyújtásnyira került az önfenntartó láncreakció megvalósítása, egyúttal azonban egy minden addiginál pusztítóbb fegyver, az atombomba megalkotásának a lehetősége is.
Szilárd Leó közreműködésével ekkor Albert Einstein írt levelet Roosevelt elnöknek, amelyben sürgetik az amerikai kormányt a megfelelő lépések megtételére, mielőtt még Hitlernek sikerülhetne kifejlesztenie az atombombát.

Einstein és Szilárd Leó levelet ír Roosevelt elnöknek

Chicago és Los Alamos
Beindul a Manhattan-program a láncreakció megvalósítására, melynek egyik motorja a „Generális”-nak titulált Szilárd Leó. Számtalan javaslatával segíti az első atommáglya megépítését. Tőle származik az a módszer, hogy a maghasadásban keletkező gyors neutronokat grafitban lassítsák le, mielőtt újból uránba érnek, és az uránt rudak formájában helyezzék a grafit közé. Végül is 1942. december 12-én a chicagói atommáglyában megvalósult az 1,0006 sokszorozású önfenntartó nukleáris láncreakció (lásd ÉT, 1992/49, 50.). A szellem kiszabadult a palackból. (Ami Chicagóban békés nukleáris reaktorként valósult meg, az egyben a Manhattan-program sikerét, az atombomba közeli kísérleti robbantását is előrejelezte..)
Amikor azonban Németország kapitulált 1945 májusában, de Japánnal még hadban állt Amerika, Szilárd Leó előtt világossá vált, hogy az atombombákat a távol-keleti országban fogják bevetni. Látszólag ugyan Japán térdre kényszerítése lesz a cél, de a szörnyű demonstráció a Szovjetunió elrettentésére
is szolgál. Ekkor Einsteinnel egy újabb levelet fogalmaznak meg Roosevelt elnökhöz, amelyben határozottan ellenzik az atomfegyverek emberek elleni bevetését. Az ügynek megnyerik Roosevelt feleségét, kinek közbenjárására az elnök hajlandó volt fogadni Szilárd Leót, és a találkozót május 8-ára tűzték ki. Roosevelt azonban április 12-én váratlanul elhunyt.
Szilárdék lázas igyekezete, hogy kapcsolatot teremtsenek Trumannal, az új elnökkel, sajnos, nem járt sikerrel. Ennek legnagyobb akadálya a hierarchia közbülső lépcsőfokán álló, a külügyminiszteri posztra kiszemelt Byrnes volt, aki nem értett egyet Szilárd

Walter Zinn társaságában
az I. Pugwash konferencián

álláspontjával. Miután egyértelművé vált, hogy nem sikerül a kormányt megakadályozni az atombomba japánok elleni bevetésében, Szilárd megfogalmazott egy tiltakozó petíciót és azt aláíratta a legjelentősebb tudósokkal. Bár Szilárdot folyamatosan fenyegette az elhárítás, hogy vád alá helyezik titoktartás megszegése miatt, mégis sikerül ötvenhárom aláírást összegyűjtenie. Hirosima és Nagaszaki ugyan nem kerülhette el a sorsát, de Szilárd Leó a hadvezetés erős nyomása ellenére is nyilvánosságra hozta a tiltakozó petíciót, bizonyítékául annak, hogy a mértékadó tudósok többsége ellenezte az atomfegyverek bevetését. A „tudós felelőssége” paradoxon azóta is foglalkoztatja a tudományfilozófiát és az irodalmat, hogy a zsurnalisztikáról ne is beszéljünk.
Szilárd és Fermi 1955. május 17-én megkapta az atomreaktor szabadalmi elismerését, amelyet tőlük az amerikai kormány jelképes egy dollárért vásárolt meg.

Az élet fizikusa
A háború után Szilárd Leó hátat fordít az atomfizikának és biológiai, valamint biofizikai kérdésekkel kezd el foglalkozni. Rendkívüli tehetségét bizonyítja, hogy ezen a téren is jelentős eredményeket ért el és a molekuláris biológia egyik megalapozójának tekintik. Kifejlesztette a chemosztátnak keresztelt berendezést, amely változatlan körülményeket biztosít egy folyamatosan szaporodó baktériumpopuláció fenntartására úgy, hogy az egy térfogategységre jutó baktériumok száma időben változatlan marad. Ezáltal lehetővé vált a mutációk számának regisztrálása különböző szaporodási gyorsaságok mellett. Ezenkívül foglalkozott az öregedés folyamatával és az emlékezet funkciójával is. Amikor szervezetét megtámadta a rák, saját maga számította ki a sugárzási dózis értékeit, és kigyógyította magát a betegségből.
Idősebb korában – mint korának több nagy tudósa – tevékenységének nagy részét a politikának szenteli. A nukleáris fegyverkezés megakadályozása érdekében még Hruscsovval is tárgyal. Élénk szelleme a sci-fi irodalom műveléséhez is elvezette. Írásainak rendkívüli jelentőséged ad a tudományos hitelesség. A Delfinek hangja című szellemes sci-fi novellája a földi élet elpusztíthatóságának témájára épül. 1958-ban megkapja az Einstein-díjat, egy év múlva Az atom békés felhasználásáért díjat. 1961-ben a Nemzeti Akadémia (National Academy) tagjai sorába választotta.
Szívroham következtében hunyt el a kaliforniai La Jolla-ban 1964. május 30-án. A Holdon krátert neveztek el tiszteletére, amely az északi szélesség 34. és a keleti hosszúság 106. fokán található.

Dr. Bödők Zsigmond
(Komárom)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s