Budapesten a világ szeme. Miért?

Ha mostanában Londonban jársz, nem lesz könnyű dolgod, ha egy picit szeretnél Budapesttől elszakadni. Ezúttal azonban nem kell zavarba jönnöd, hiszen most a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria által őrzött alkotások mindenki számára érthetően, szavak nélkül mondják el, hogy Magyarországnak méltó helye van a világ kulturális vérkeringésében. Óriásplakátok, újságok hirdetik, hogy a brit főváros egyik legfontosabb kulturális szenzációja most a Budapest kincsei. Európai mesterdarabok Leonardótól Schieléig című kiállítás a londoni Royal Academy of Artsban.

A több mint 200 remekművet felvonultató, december 12-ig látható kiállítás a művészettörténet szinte minden korszakát bemutató múzeumi gyűjtemény méltó reprezentánsa. Az itáliai quattrocentótól a 20. század közepéig ívelő tárlaton az európai festészet és szobrászat kimagasló alkotásai szerepelnek, így többek között emblematikus darabként Raffaello Esterházy-Madonnája is látható. A Szépművészeti világszerte méltán híres spanyol gyűjteményét El Greco, Ribera és Murillo művei mellett Goya megkapó szépségű, titokzatos mosolyú női arcképe képviseli. A Szépművészeti szoborgyűjteményéből többek között a kisméretű, Leonardo da Vincinek tulajdonított bronzlovassal találkozhat  a londoni közönség, és szintén a firenzei művészzsenitől származó két, harcosokat ábrázoló, freskóhoz készült krétarajzot is megcsodálhatnak a látogatók. A modern képtár gazdagságát a 19. század végének stíluskavalkádját felvillantó válogatás szemlélteti, de nem hiányoznak a 20. század első felének legkeresettebb festői, Corot, Gauguin, Manet, Renoir, Monet, Picasso, Schiele és Chagall sem, változatos munkásságukat festmények és rajzok érzékeltetik. A nagy nevek mellett a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotásai is helyet kaptak: a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Munkácsy-, Rippl-Rónai- vagy Csontváry-remekművek méltóképp illeszkednek az európai anyagba.

A kiállítás nemcsak a bemutatott műtárgyak miatt fontos számunkra: a tárlat visszhangja pozitív irányba befolyásolja a hazánkról kialakított, erősen megtépázott képet, hiszen a múlt hétvégén a vezető angol napilapok nagy elismeréssel nyilatkoztak a Londonban bemutatott anyagról.   – Jellemző, hogy a The Financial egész oldalas méltató kritikáját egy magyar alkotás, Csontváry Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című festménye illusztrálta – emelte ki a Magyar Távirati Iroda összefoglalója. A szerző, Jackie Wullschlager írása szerint „már két évtized eltelt a rendszerváltás óta, de Közép-Európa vezető múzeumaiban még mindig Csipkerózsika-álmukat alusszák a nagy európai mesterek alkotásai, amelyek a nyugat-európai nagyközönség számára 1939 óta nem voltak láthatók. Egy olyan globálisan összekapcsolt művészeti világban, amelyben az ismert alkotások reprodukciói dominálnak, ez a válogatás friss és izgalmas perspektívát kínál. A The Times hasábjain hasonló vélemény jelent meg: „Mára a feledés homályába vész, hogy a kommunizmus előtt Magyarország egyike volt Európa leggazdagabb és a kultúrára legtöbbet adó országainak.”

Kivonulás helyett bevonulás

− És akkor mi maradt a Szépművészetiben? – teheted fel méltán a kérdést. A Szépművészeti Múzeum természetesen gondoskodott arról, hogy a múzeumlátogatónak ne kelljen csalódottan távoznia, a Londonban vendégeskedő, reprezentáns műalkotások helyett két, különleges kiállítást nyitottak meg az elmúlt hetekben. Már lassan két hete látható a Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895–1905 című tárlat, amely mintegy 70 művész 202 alkotását vonultatja fel a bécsi Secession művészegyesület legtermékenyebb korszakából. A főleg rajzokra és sokszorosított grafikákra épülő kiállítás bárki számára érthető nyelven világít rá, mit jelent a szecesszió (kivonulás) fogalma a művészettörténetben. A kiállítás az osztrák művészettörténet hatásában leggazdagabb időszakát, az Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete, a Secession megalakulásától a Klimt-csoport kilépéséig eltelt 10 évet tekinti át. Gustav Klimttől 57 művet válogattak be, ezek mellett a Secession számos más kiemelkedő művészének – többek között Kolo Moser, Carl Moll vagy Ferdinand Andri – munkái is szerepelnek az anyagban. A kiállításban felsorakoztatott műalkotások között szinte világít a keretet adó, két kiemelkedő festmény, a Nuda Veritas és az Aranylovag.

Ha az így megkomponált tárlatot teljes egészében szeretnéd megtekinteni, igyekezned kell: Klimt Aranylovag – Az élet harc című munkája csak hét hétig lesz látható Budapesten.

| Berényi Mariann – Ötvenentúl.hu