Andreas Gryphius német költő

Közzétette:

andreas_gryphiusAndreas Gryphius
német költő és író
1616. október 11. — 1664. július 16.

Andreas Greif néven Glogauban (ma: Glogow, Lengyelország) látta meg a napvilágot. Schönborner palotagróf udvarában házitanítóskodott, aki nemesi címet és magiszteri fokozatot adományozott neki és költővé koronázta. Költőként hazafias szonettjeivel aratott sikereket, de drámaíróként sokkal jelentősebb volt. Tragédiáinak témáját sokszor az antik korból vette, de korabeli eseményeket is feldolgozott. Cardenio és Celinde című műve az első német polgári szomorújáték. Vígjátékokat írt Shakespeare, Plautus és Terentius nyomán. Híres műve A német Horribilicribrifax, amelyben a harmincéves háborúból visszatért szájhősöknek `állított emléket`. Feldolgozta a Rómeó és Júlia témát is, sziléziai tájszólásban paraszti környezetben játszódó vígjátékot írt belőle. Kiváló tudós volt, állítólag 13 nyelven beszélt, s kis túlzással a német Shakespeare-nek nevezték. Szülővárosában hunyt el 1664. június 16-án.

Nem az enyémek az évek,
melyek időmet emésztik.
Nem az enyémek az évek,
melyeket még megérek;
A pillanat az enyém
és ha erre figyelek,
akkor az enyém az, aki időt
és örökkévalóságot teremtett.

Andreas Gryphius: Vanitas! Vanitatum Vanitas!

Hívságot látsz, valahová a’ földön nézel.
Le-dönti holnap más, mit egy ma gonddal éppít.
‘S hol váras áll, öregülő üdővel épp itt
Gazdag mező fog nyílni, melyen pásztor lépdel.

Fennen virágzó fákat nagy-hevű szél tép-el.
Mi él ma még és duzzad – holnap csonttya rémít;
Egyképpen múlás fédi-bé a’ hegyet s érczit.
‘S a’ boldogság ha jő is, másnap jajba vész-el.

Dücsősséges tett’ híre szét-foszlik mint álom.
Üdők’ játéka, könnyű ember vaj’ mit várjon?
Ó mi az mind, a’mit mi drága jónak tartunk?

Rossz semmiség és árnyék! Szél és por a’ sorsunk. –
És réti vadvirág, mit alig venni észbe…
‘S az ember azt mi Örök, még-sem vészi észbe!

Csöndes Pál fordítása

Forrás: Citatum, Múlt-Kor, Nyugat · / ·  1920 · / ·  1920. 19-20. szám

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s