Mit keres Bartók Béla a világűrben?

Közzétette:

Bárhol jársz a világon, mindenhol magyarokkal találkozol. Nincs ez másképp a bolygók, csillagok között sem.

Halhatatlanság vagy örök élet a csillagok között – két dolog, amire az emberi lélek vágyódik. Mégis úgy gondoljuk, hogy ez valami elérhetetlen álom. Vagy mégsem az? Van, akinek sikerül?
A világűrben keringő égitestek, a csillagászok által látható bolygók felszíni formái nevet kapnak, hiszen másként nehéz lenne megkülönböztetni, nyilvántartani őket. Az égitestek ezért kapnak egy számot – ahogy a Kishercegben is – és egy nevet, amelyek hatalmas választékából a magyar hírességek, kutatók neve sem maradhat ki. És ami a legmeglepőbb, gyakran nem magyar csillagászok emelik a csillagok közé nemzetünk csillagait.
Bartók Béla nevével például két helyen is találkozhatunk a naprendszerben. A 4132 Bartók kisbolygó a kisbolygóövben kering: J. Alu fedezte fel 1988-ban a Palomár-hegyi Obszervatóriumban (Dél-Kalifornia). Bartók neve azonban a Merkúr kráterei között is felbukkan, a Liszt-, a Jókai- vagy a Kertész- (André Kertész – fotográfus) kráter közelében. Úgy tűnik, mi magyarok, otthon érezhetjük magunkat az univerzumban!

Lépten-nyomon

Ha a Holdon képzeletbeli sétát teszünk, meglepődve konstatálhatjuk, hogy itt sem kell honfitársainkat nélkülöznünk. A Föld körül keringő égitesten ugyanis 15 kráter viseli magyar tudós nevét. Ott van Hell Miksa csillagász, aki a világon elsőként mérte meg a Föld–Nap távolságot, és akinek neve már az 1784-es holdtérképen is szerepel. Nem hiányozhat a bolygóközi panteonból az Einsteinnel is levelező Eötvös Lóránd, a nehézségi erőtér kis helyi változásainak mérését segítő torziós inga feltalálója. De felkereshetjük a számítógép atyjáról, Neumann János matematikusról elnevezett holdkrátert is. Bólyai János, a korát megelőző erdélyi matematikus, Szilárd Leó atomfizikus több más magyar származású tudóshoz hasonlóan fémjelzi az egykori magyar oktatás eredményességét. Kármán Tódor neve Bartók Béláéhoz hasonlóan két helyen is szerepel: a szuperszonikus repülés egyik megalapozójáról nemcsak holdkrátert, hanem a Mars egyik kráterét is elnevezték.

Tudj meg még többet a csillagászatról!

Október 22-ig tart a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Földön innen, Földön túl című kiállítás, amely Galilei korszakalkotó távcsövétől az űrtávcsövekig mutatja be a csillagászat legfontosabb állomásait.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum időszaki kiállítása a reneszánsz eszmeiség alapgondolatának, az újjászületésnek jegyében mutatja be azokat a tárgyakat és műszereket, amelyek segítségével négy évszázada folyamatosan változnak, megújulnak a világegyetemről alkotott ismereteink.
A kiállításon a különféle távcsövek, a csillagászati megfigyelésekhez használatos eszközök fejlődését tekintheted végig, miközben a magyar fejlesztésű és tervezésű műszerekről, valamint a hazai csillagászati eredményekről számtalan érdekességet is megtudhatsz.

Nézd meg,

  • milyen „éles” képet láthatsz a Galilei-rendszerű távcsövön keresztül;
  • a naptömeget és a fényévet „mérő” mérleget;
  • a naprendszer bolygóinak méretarányos modelljét!

Tudd meg,

  • akár 100 évre előre is, mikor melyik bolygó látható szabad szemmel az égbolton;
  • mi az armilláris szféra, és miért került rá például a portugál nemzeti zászlóra;
  • milyen égi jelenséget látott Shakespeare 8 évesen, melyet később a Hamletben meg is örökített!

A kiállítás rendezői a tárgyak bemutatásán túl olyan animációk, PC-ken futtatható, lejátszókon megjeleníthető műsorok, összeállítások szerepeltetését is vállalták, amelyek látványosan egészítik ki a szokásos múzeumi tárgyegyüttesek által nyújtott ismeretanyagot.

Földön innen, Földön túl
Galileitől az űrtávcsőig
Megtekinthető: 2009. augusztus 25. – 2009. november 22.
Helyszín: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM), Budapest, XIV. Városligeti krt. 11.
Bővebb információ a múzeum honlapján!

És a magyar nők?

A magyar csillagok között persze asszonyok is akadtak, akik felkerültek a csillagászati térképekre. A Vénusz kráterei között 3 magyar művésznő is szerepel. Jászai Mariról, a magyar színjátszás kiemelkedő alakjáról 1997-ben neveztek el krátert a Vénuszon. Klafsky Katalin, a 19. századi világhírű drámai szoprán és báró Orczy Emma A vörös Pimpernel című regény írónője szintén egy-egy kráter névadója lett.

Nemcsak magyarok, magyarokról

Ha mondhatunk ilyet, még nagyobb dicsőség, ha valakinek a nevét nem honfitársa választja egy újonnan felfedezett égitest nevéül. Bartók mellett Petőfi Sándor büszkélkedhet ezzel az eredménnyel, de egy német csillagász javasolta a Hungária és a Buda nevet is két másik égitestnek. A Nobel-díjas kémikus, Hevesy György nevét ugyancsak külföldi felfedező indítványozta.

Kisbolygók között

Amikor a csillagászok felfedeznek egy kisbolygót, több évig figyelniük kell a mozgását, hogy az újonnan látható égitest bekerüljön a számozottak közé. Ekkor a felfedező joga, hogy elnevezze a kisbolygót.
Eddig 84 magyar vagy magyar vonatkozású nevet viselő kisbolygót tartunk számon. Petőfiről, Kodályról, Móra Károly csillagászról, Bólyai János matematikusról ugyanúgy neveztek el kisbolygót, mint Széchenyiről, Telekiről, vagy mint a Dunáról és a Tiszáról. A tudósok közül többek között Neumann, Kármán vagy Teller Ede fizikus nevét őrzi aszteroida. Az égiek között ott van Ferenczi Sándor pszichoanalitikus, Semmelweis Ignác nőgyógyász, Kálmán Imre operettszerző, Victor Vasarely festőművész, és ami a legmeglepőbb, Soros György üzletember is.
Nem olyan régen a tizenegy évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt Marik Miklós csillagász és József Attila költő neve költözött fel az űrbe. Az ELTE Csillagászati Tanszékének docenséről, Marik Miklósról elnevezett kisbolygót 2000. február 1-jén találták meg a piszkéstetői csillagvizsgálóból, hivatalos felfedezője a JATE Asteroid Survey (ma Szegedi Tudományegyetem, aszteroid-program) volt. A József Attiláról elnevezett kisbolygót 1998-ban találta meg az égbolton az akkor még egyetemista Sárneczky Krisztián és Kiss László.
Legfiatalabb „múzsánk”, ha nevezhetjük így, Rátai Dániel, aki az Egyesült Államokban, a 2005-ös innovációs olimpián nem kevesebb, mint hat első díjat nyert komputeres „varázsceruzájával”, amelynek segítségével a képernyőn háromdimenziós képeket lehet rajzolni. A fiatal magyar kutatóról a Massachusetts Technológiai Intézet Lincoln Laboratóriuma nevezett el kisbolygót.

Kisbolygó, avagy aszteroida

Napjainkban több százezer kisbolygó ismert, közülük eddig 15-20 ezret neveztek el.
Egy kisbolygó/aszteroida a bolygóknál jóval kisebb, szilárd anyagú égitest a naprendszerben. A kisbolygók többsége a kisbolygóövben található. Ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között helyezkednek el. Az itt található anyagnak közel fele-kétharmada egyetlen kisbolygóban, a Ceresben összpontosul.
Az első négy kisbolygót 1801–1807 között fedezték fel. Kutatásuk 1980 után gyorsult fel. Míg 1981-ben 3000 kisbolygót ismertek, mára számuk már meghaladta a 215 000-et!
A tudósok nagy része úgy véli, hogy egy aszteroida becsapódása vezetett a dinoszauruszok kipusztulásához kb. 65 millió évvel ezelőtt. Az újabb kutatások viszont arra utalnak, hogy egy korábbi becsapódás – 251 millió évvel ezelőtt – a dinoszauruszok fejlődését is hatalmas mértékben előmozdíthatta.
A Földünkhöz eddig legközelebb került aszteroida 6500 kilométerre száguldott el bolygónk felszíne felett. A 2004 FU162 névre keresztelt kisbolygó átmérője csupán 5-10 méter volt. Az aszteroida 2004. március 31-én került rekordközelségbe a Földhöz.

Forrás: Ötvenentúl.hu – Élvezd a korodat!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s