Antik bölcsességek, aforizmák

Közzétette:
  • bolcsessegekkonyveAz önelégültség az előrehaladás akadálya. (Bión)
  • A buta ember minden szóra magánkívül van. (Hérakleitosz)
  • A játék közben az erkölcsök őszintébben nyilatkoznak meg. (Quintiliamus)
  • Amikor Diogenész észrevette, hogy egy fiatalember elpirul, a következő szavakkal igyekezett kisegíteni az illetőt: “Sebaj, ilyen az erény színe”. (Diogenész)
  • Jobban kell emlékeznünk a jótettekre mint a rosszakra; a kapott javakra jobban, mint az adottakra. (Arisztotelész)
  • Bizonyos tekintetben mindenki maga felelős a lelki alkata kialakulásáért. (Arisztotelész)
  • Jelenlévőket dicsérni, a hízelgés jele. (Arisztotelész)
  • Aki jót tett, hallgasson. Beszéljen róla az, aki kapta. (Seneca)
  • Mégiscsak rajtunk múlik, hogy derék emberekké legyünk-e, vagy hitványak. (Arisztotelész)
  • Jobban óvakodjunk igazságtalanságot tenni, mint olyat elszenvedni. (Platón)
  • Elárulom neked, mi csihol szeretetet orvosszerek nélkül, füvek nélkül, mindenféle varázsszerek nélkül: ha azt akarod, hogy szeressenek: szeress! (Hérakleitosz)
  • Szolón, amikor megkérdezték tőle, hogy az emberek miként követhetnék el a legkevesebb jogtalanságot, a következőt felelte: “Ha azok, akiket nem ért jogtalanság, épp úgy sértve éreznék magukat miatta, mint akiket jogtalanság ért”. (Diogenész)
  • Szégyenletes dolog, ha nem tudjuk viszonozni a jó tetteket úgy, mint a rosszakat. (Szókratész)
  • Tartsd nagy dolognak, ha valaki “egyetlen embert alakít”. (Seneca)
  • Abban az egy dologban találd örömöd és megnyugvásod, ha egyik “közhasznú” cselekedetedről a másikra térsz át. (Marcus Aurelius)
  • Bölcs volt, ki az embert arra oktatta, hogy meghallgassa, mit mond ellenfele. (Euripidész)
  • A rút tettektől őrizkedjél gyermekül. Kit jól neveltek, férfikorban is pirul gazságot elkövetni; Ám ha ifjúként sokat hibázik, megmaradnak a hibák, jellemével egybeforrva aggkorig. (Euripidész)
  • Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanulni vagy tanítani. (Columella)
  • Egy fecsegő embernek a sztoikus Zénón a következőt mondta: “Azért van két fülünk és egy szánk, hogy többet hallgassunk, mint beszéljünk”. (Diogenész Laertiosz)
  • Gyermekeinknek örökségül tisztességérzetet és ne aranyat hagyjunk. (Platón)
  • Tisztelje mindenki mind szóval mind tettel a nála idősebbet. (Platón)
  • Semmi sem tesz indulatosabbá, mint a lágy-elnéző nevelés. (Seneca)
  • A kényeztetés elégedetlen, indulatos és ingerlékeny jelleművé teszi a gyermeket. Ennek ellentéte viszont: a túlságos és kíméletlen zsarnokoskodás alantassá, szolgalelkűvé és embergyűlölővé teszi őket s így alkalmatlanná a társas életre. (Platón)
  • Ne külső szépségeddel tündökölj, hanem a tetteid legyenek szépek. (Thalész)

Forrás: Bölcsességek könyve – Aforizmák, szállóigék (Gondolat Kiadó)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s