A trójai háború a történészek szerint

Közzétette:


szephelenaCsupán Homérosz képzeletének szülötte Szép Heléna elrablásának hollywoodi vászonra kívánkozó története? Vagy azoknak a komoly történészeknek van igazuk, akik azt állítják, a trójai háború csakugyan megtörtént? És egyáltalán, hogy lehetett elhinni azt az átlátszó trükköt a falóval – vagy épp ezen a ponton kell keresnünk a mitikus szimbólumokat? A National Geographic a Brad Pitt főszereplésével bemutatott film kapcsán utánajárt a Trójával kapcsolatban megfogalmazott, valós bizonyítékokon alapuló történészi álláspontoknak.

Kilenc Trója a föld alatt

Homérosz eposza, az Íliász szerint Párisz, a trójai királyfi elrabolja Szép Helénát, Menéláosz király feleségét. Az eredmény: a hellén városállamok Akhilleusz vezetésével megostromolják Tróját.

Az irodalomtörténet szerint Homérosz a 8. vagy a 9. században írta monumentális művét, vagyis több száz évvel a trójai háború feltételezett ideje után. A történet jó része kétségkívül a fantázia terméke – még Akhilleuszt vagy Helénát is annak kell tekintenünk, hiszen létezésükre a történettudomány eddig semmilyen bizonyítékot sem szolgáltatott. A történészek tekintélyes hányada mégis azt állítja: nemcsak Trója városa létezett a valóságban, hanem a trójai háború is valós történelmi esemény volt. Véleményük szerint azonban inkább elhúzódó háborús konfliktus, semmint egyetlen monstre összecsapás teremtett alapot az eposznak.

“A régészeti és a szövegtani bizonyítékok alátámasztják azt az elképzelést, hogy a trójai háború – vagy inkább háborúk – csakugyan megtörténtek. Homérosz azonban nem a teljes konfliktust írta meg, hanem kiválasztott a csaták közül egyet, és egy tíz évig elhúzódó, nagyszabású sagát fabrikált belőe” – véli Eric Cline, a washingtoni George Washington egyetem tanára.

Melyik az igazi Trója?

Heinrich Schliemann 1870-ben, a mai Törökország északnyugati részén ásta elő a ma Trójának vélt ősi várost. A mai történettudomány teljes egészében az autodidakta német régésznek tulajdonítja a felfedezés dicsőségét, pedig Schliemann a brit régész, Frank Calvert utasítására kezdett el ásni a végül is nyerőnek bizonyult ponton.

A Hisarlik török város melletti 19. századi ásatás nem kevesebb mint kilenc, egymásra épülő várost hozott napvilágra. A városok közös jellemzője, hogy középen egy erőd emelkedik, körülötte pedig lakóházak vannak. A városok körül erős védőfal húzódott.

Schliemann kíváncsiságát mi is korbácsolhatta volna fel jobban, mint Trója legendás kincseinek megtalálása. Meg sem állt a második rétegig, ahol rá is bukkant egy adag ékszerre – meggyőződése szerint épp Szép Heléna ékszereire. Csakhogy a csecsebecsék épp ezer évvel voltak idősebbek annál az időpontnál, ahová Homérosz a trójai háborút helyezte eposzában.

A mai régészek szerint a hatodik vagy a hetedik réteg rejtheti azt a Tróját, mely az Íliászban az akhájokkal csatázott. A kettő közül is a hatodik rétegben rejlő, impozáns, jómódot sugárzó és erős város lehetett az eposz Trójája. A probléma csak az, hogy az i. e. 1250 körül elpusztult várost nem háború, hanem földrengés döntötte romba.

Költői szabadság

Homérosz műve talán erre a furcsaságra is magyarázattal szolgálhat.

Az Íliász szerint a görögök egy hatalmas, üreges műló segítségével hatolnak be a városba. Az “ajándék ló” azonban inkább metafora lehet: Poszeidónt szimbolizálhatja, akit gyakran azonosítottak lóval, s aki a tenger mellett a zabolázatlan természetnek, vagyis a földrengések is az istene volt.

“Valószínű, hogy Homérosz tudta: a várost, melyről ír, földrengés pusztította el” – mondja Cline. “Úgy viszont, hogy egyszeriben összedől minden, aligha lehet frappánsan befejezni egy monumentális történetet. Kitalálta tehát a trójai faló meséjét.”

Az egymásra épült Tróják közül a hetedik legrégebbi valószínű, hogy csakugyan ostromnak esett áldozatul i. e. 1175 táján: a régészek lándzsahegyekre bukkantak a város utcáin. Csakhogy ez a város közel sem volt olyan pompázatos, mint amilyennek Homérosz az ő Trójáját lefesti.

“Az is lehet, hogy Homérosz a hatos számú Trója pompáját összegyúrta a hetes számú Trója végzetével, és élve költői szabadságával, tízéves háborús sztorit kanyarított köré” – mondja Cline.

Becsületbeli ügy

Ha tényleg a Hisarlik melletti ásatási helyszín rejti a mitikus Tróját, a késő bronzkori uralkodóknak csakugyan fájhatott rá a foguk – még kívánatos nőknek az ügybe keverése nélkül is.

A város épp a Fekete-tenger kijáratánál fekszik, afféle keresztúton. A görög Mükéné a várostól nyugatra terült el; a Mezopotámiától Szíriáig nyúló Hettita birodalom pedig keletre. Trója nem kis részt a Fekete-tengeri kereskedelem megsápolásából szerezhette hatalmas jövedelmét.

“A mükénéiek jókora előnyre tettek volna szert, ha megszerzik Tróját. Ha megtörtént a háború, okai bizonyára a szokásosak voltak: gazdasági előny, kapzsiság, területszerzés, és a kereskedelmi utak ellenőrzése.

A másik lehetőség: a görögök nem is szálltak harcba Trójáért. Akkor talán valaki más lehetett?

Mégiscsak egy nő miatt?

Létezik egy elmélet, mely szerint egy titokzatos kultúra, melyet a mai tudósok is csak “tengeri népnek” neveznek, volt valójában Trója támadója. A mai Olaszország területén lévő őshazájukból a Földközi-tengeren át keletről nyugat felé indultak. Egyiptomi feljegyzések tanúskodnak róla, hogy a rejtélyes népcsoport épp a háború feltételezett idején, i. e. 1200 táján biztosan érintette Tróját.

Egy másik, jórészt ősi hettita szövegekre alapozott elmélet szerint egy elhúzódó, hol fellángoló, hol csituló, mintegy 200 évig tartó háborús konfliktus dúlt a hettiták és egy lázadó koalíció között, melynek Trója is tagja volt. Ebben az olvasatban a mükénéiek csak szövetségre léptek a hettiták ellen harcoló Trójával. Az elméletet tárgyi bizonyítékok is alátámasztják: a régészek ugyanis mükénéi cserépedényekre bukkantak a hatos számú trójai rétegben, ami arra utal, hogy a két nép szövetséges volt.

A régészek abban feltétlenül egyetértenek, hogy mi a legvalószínűtlenebb magyarázat. Az, ami most vászonra került, vagyis hogy az egész háború a világ legszebb asszonyának szerelméért és birtoklásáért robbant volna ki.

Jóllehet a történelem az uralkodók becsületén esett csorbából eredő háborúra is ismer példát. Az i. e. 14. században a hettiták királya levelet kapott az egyiptomi királynőtől. Az asszony azt írta, hogy férje meghalt, és arra kérte a királyt, küldje el egyik fiát, aki feleségül venné őt.

A hettita uralkodó ráállt a frigyre, és el is küldte egyik fiát, akit viszont út közben, míg Egyiptomba tartott, meggyilkoltak. Abban a hitben, hogy a merénylet az egyiptomiak műve volt, a hettiták hadat üzentek Egyiptomnak.

“Ha a hettiták a 14. században képesek voltak háborúzni a király fia miatt, miért ne tehették volna ugyanezt a mükénéiek és a trójaiak alig egy évszázaddal később – már ha a király feleségét tényleg elrabolták?” – teszi fel a kérdést Cline. “Végül is nem lehet teljesen kizárni, hogy az egész tényleg Heléna miatt történt, bár semmilyen konkrét adat sem támasztja alá ezt az elméletet.”

Egy korszak véget ér

Egy dolog biztos: a háborúskodás egyúttal egy korszak végét is jelentette.

“Homérosz tulajdonképpen a világ végének állít emléket” – mondja Diane Thompson, a trójai háborúról szóló könyv szerzője. “Az írásán valósággal átsüt a nosztalgia, amit még a mai olvasó is kiérez a sorok közül.”

Mikor Vergilius, a római költő az i. sz. első században Éneász címen újraírta a történetet, a görögöket barbár útonállóknak állította be, a trójaiakat pedig nemes lelkű legyőzötteknek, akik végül megalapították Rómát. “Csodálatos szerelmi történet, és izgalmas háborús olvasmány mindkettő még a mai olvasó számára is” – jellemzte az eposzokat Diane Thompson.

Forrás: Mult-kor.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s