Százharminckettő éve született Dohnányi Ernő

Közzétette:

Évforduló

dohnányiernoA zongoraművészként, karmesterként és zongorapedagógusként is jelentős Dohnányi első zongoraleckéit apjától kapta, aki kiváló amatőr gordonkás volt. Első kompozíciós kísérleteit hétesztendősen írta. 1886-tól a pozsonyi katolikus főgimnázium tanulója volt, az intézmény zenekarában hegedült, a kórusban énekelt, miközben Förstner Károlytól, a pozsonyi dóm orgonistájától zongorázni tanult. Közben már rendszeresen komponált – zongoradarabokat, dalokat, operát, misét -, műveiből szülővárosában és Bécsben többet be is mutattak. 1894-97-ben a budapesti Zeneakadémián Koessler Jánosnál elvégezte a zeneszerzés, Thomán Istvánnál a zongora szakot. Beiratkozott a bölcsészkar magyar-német szakára is, de hamar abbahagyta, az első szemesztert sem fejezte be. 1896-ban, a millennium alkalmából meghirdetett zenei versenyen f-moll szimfóniájával és Zrínyi-nyitányával elnyerte a királydíjat. 1898-ban nagysikerű koncertkörutat tett Angliában, ezzel indult el nemzetközi zongoraművészi pályafutása. Hamarosan Európa és a tengerentúl nagyvárosainak ünnepelt művésze lett. Első amerikai turnéját 1900-ban tette. 1901 és 1905 között Bécsben és Budapesten, majd tíz évig Berlinben élt, ahol a Zeneakadémia tanára volt.

1916-ban tért haza, a Zeneművészeti Főiskola tanára, 1919-ben igazgatója, ugyanakkor a Filharmóniai Társaság elnökkarnagya lett. A Zeneakadémián elindította az oktatási rendszer reformját, ami a tanári kar konzervatív szárnyának ellenállásába ütközött. Arra hivatkozva, hogy a Tanácsköztársaság alatt a zenei direktórium tagja volt, felfüggesztették állásából. Ezután a koncertezés és a komponálás töltötte ki életét. Az Operaház 1922-ben bemutatta A vajda tornya című operáját, majd Pest és Buda egyesítésének félszázados jubileumára (1923) Ünnepi nyitányt komponált. 1921 és 1927 között évente hangversenykörutat tett az Egyesült Államokban. 1925-ben a New York State Symphony Orchestra vezető karmesterévé választották. 1928-tól ismét a Zeneakadémia tanára (a zongora és a zeneszerzés szakon), majd 1934-től 1941-es lemondásáig az intézmény főigazgatója volt. 1931-től a Magyar Rádió zenei osztályát is igazgatta. 1933-ban kezdeményezésére és irányításával szervezték meg az I. Nemzetközi Liszt Zongoraversenyt.

A zenei életben kifejtett tevékenységét a harmincas években számos kitüntetéssel ismerték el: többek között 1930-ban a Corvin-lánc birtokosa lett, s 1936-ban a francia Becsületrendet is megkapta. Olyan ősbemutatók karnagya volt, mint Bartók Négy zenekari darabja, I. zongoraversenye, Zene húroshangszerekre, ütőkre és cselesztára, vagy Kodály Psalmus Hungaricusa. Korábbi időszakához képest ebben az időben kevesebbet komponált; kiemelkedő jelentőségű a Szegedi mise (1930), amelyet a szegedi Fogadalmi Templom felavatására szerzett.

1941-ben a zsidótörvények elleni tiltakozásul lemondott minden vezető tisztségéről. 1943-ban otthagyta a Zeneakadémiát is, majd 1944. november 24-én végleg elhagyta hazáját, és Ausztriába ment. Magyarországon 1945-en háborús bűnösnek minősítették, s noha később hivatalosan tisztázták a gyanú alól, de az ilyen tárgyú sajtótámadások még sokáig nehezítették karrierjét. Bécsben és Angliában koncertezett, majd 1948-ban hároméves szerződéssel Buenos Airesbe érkezett. 1949-től haláláig az Egyesült Államokban élt, ahol a Florida State University tanára volt, különböző egyetemeken mesterkurzusokat tartott, s koncertezett. Utoljára 1956-ban az edinburgh-i ünnepi játékokon vezényelt, utolsó hangversenyét 1959 októberében adta, utolsó lemezfelvétele a halála előtti hónapban készült New Yorkban.

Dohnányi Ernő a XX. század egyik legnagyobb előadóművésze, különösen Beethoven, Schubert, Schumann és Brahms műveinek ihletett előadója volt, de játszott műveket a zeneirodalom minden stílusában, beleértve Bartók és Kodály műveit is. Mint zeneszerző a múlt század fordulójának késő romantikus zenei stílusán nőtt fel, s ezt élete végéig megőrizte. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.

2002. január elsejétől az MTA Zenetudományi Intézetének részeként hivatalosan is megkezdte működését a kiemelkedő zeneszerző, muzsikus szellemi hagyatékát gondozó Dohnányi Archívum, amelynek alapvető célja, hogy a művész összes alkotását hozzáférhetővé tegye, továbbá, hogy a zeneszerző szerteágazó alkotói tevékenységét tudományos módszerekkel feltárja. Az utóbbi években a hazai zenei életben egyre jelentősebb szerepet játszik az 1989-ben a zeneszerző nevét felvevő hivatásos zenekar, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, mely rendszeresen kap meghívást külföldi fellépésekre, nemzetközi zenei fesztiválokra is.

Baczonyi László

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s