Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész

Közzétette:

1908 Július 27. (101 éve történt)
Megszületett Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész.

1926-ban állított ki először, első önálló tárlatát 1932-ben rendezte Budapesten. Ugyanebben az évben nyerte el a fiatal művészek Szinyei-díját. Pályakezdőként karakteres portrékkal tűnt fel. Az 1940-es évek végén készült fa reliefjeit a hatvanas években Giacometti szobraira emlékeztető figurák váltották fel. Ugyanebben az időben keletkezett szobrainak másik jellegzetes csoportja: ágyban fekvő szerelmespárok, földön heverő halott katonák. A hatvanas évektől kezdve építészeti elemek – falak, ajtók, ablakok – próbálta megidézni az ember mindennapi tevékenységének tereit. 1970-ben a Műcsarnokban rendezték meg kiállítását, 1972-ben Antwerpenben és Genfben állított ki. Művészi pályájának összefoglalója az 1974-ben Székesfehérvárott bemutatott Utca, amelyet, teljesen az ő szobrai, portréi töltöttek meg. Életében számos köztéri szobrát állították fel Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett. Híresek Bartók Béláról, Károlyi Mihályról, Bánki Donátról, Radnóti Miklósról mintázott portréi.

Schaár Erzsébet művészi hagyatéka

Schaár Erzsébet nemrég előkerült munkái – elsősorban maszkok, az emberi test lenyomatai – láthatók július 31-ig a Modem 3. emeletén.

Schaár Erzsébet a XX. század egyik legjelentősebb magyar szobrászművésze. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa volt. Tizennyolc éves korától szerepelt kiállításokon, 1932-ben már elnyerte a fiatal művészek Szinyei-díját. Tanulmányutakat tett Párizsba, Münchenbe és Bécsbe, sokan hatottak rá, de művészetének karaktere összetéveszthetetlenül egyedi. Kezdetben főként kisplasztikákat és domborműveket készített, az ötvenes évek végétől azonban egyre inkább a térszervezés, az architektúra és a figura kapcsolata izgatta. Művészi formanyelvében tetten érhető a nőiség árnyalt tematizálása: alakjai többnyire fiatal lányok, a női princípium metafizikus újrafogalmazása alkotásainak állandó tárgya. Jellemző motívuma a halotti maszk. Hasábszerű munkáival modern múmiaalakokat hozott létre, így jelenítve meg a női szépség transzcendens frivolitását.
Schaár Erzsébet munkája
Több köztéri szobra látható Budapesten, Miskolcon, Kecskeméten, Pécsett, Tihanyban és másutt. Műveinek jelentős részét Székesfehérváron őrzik, ahol egy évvel a halála előtt bemutatta az Utca című kompozícióját, amely egyfajta összegzése a pályájának. Számos műve található a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, valamint a debreceni Antal-Lusztig-gyűjteményben. A kiállítás ez utóbbiból készült válogatás.
Schaár Erzsébet itt látható munkái nemrég kerültek elő – évtizedeken át egy padláson porosodtak. A teljes körű katalogizálás hosszabb időt vesz igénybe, de tekintettel Schaár kivételes jelentőségére a modern magyar művészetben, indokolt, hogy a nagyközönség már az első számbavételt követően megismerhesse a mindeddig rejtőzködő műveket. A restaurálás nem kívánta visszaállítani az eredeti, ideáltipikus homogén állapotot: mivel ez utóbbi pontosan nem rekonstruálható, kizárólag ott javított a felületeken, ahol nem merülhetett fel kétség Schaár eredeti megmunkálási szándékával kapcsolatban, s ahol ez technikailag lehetségesnek mutatkozott. A művek többsége így megmaradt abban a töredezett állapotban, ahogyan ránk maradt.
Forrás: Kultúra.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s