Budó Ágoston emléke
Budó Ágoston (Budapest,1914. márc. 4. – Szeged, 1969. dec. 23.): fizikus, egyetemi tanár, széles körben ismert egyetemi fizika
Séta a kultúra ösvényein
Budó Ágoston (Budapest,1914. márc. 4. – Szeged, 1969. dec. 23.): fizikus, egyetemi tanár, széles körben ismert egyetemi fizika
Haberle Károly KonstantinKeresztély (Erfurt, 1764. febr. 11. – Pest, 1832. júl. 1.): botanikus, egyetemi tanár, a magyar növénytan
Bay Zoltán és munkatársai 1946-os hold – radarkísérletének emlékére A radarcsillagászat a csillagászatnak az az ága, amelyben a
A botanika és mineralógia úttörő kutatója, Kitaibel Pál (Nagymarton, 1757. febr. 3. – Pest, 1817. dec. 13.) a
Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. jan. 23. – Bécs, 1804. márc. 26) nevét mindenütt szinte kizárólag sakkozógépéről ismerik, pedig
„Nobel-díj nélkül is fényes állócsillag marad a tudomány egén.” Mengyelejev legismertebb eredménye a periódusos rendszer, amely nem csak
” … feltaláljuk a feltalálhatót, és megalkossuk a megalkothatót” A magyar származású fizikus részt vett Szilárd Leó mellett
A matematikatörténet egyik legnagyobb lángelméje, az abszolút geometria megalkotója, Bólyai János (Kolozsvár, 1802. dec. 15. – Marosvásárhely, 1860.
A mellkasi betegségek szakértője, a gyógyfürdők fejlesztésének szószólója, a tüdőbeteg-gondozó intézményrendszer kezdeményezője, Korányi Frigyes (Nagykálló, 1827. dec. 10.
“akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.” Alfred Nobel végrendelete: „Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen