Irodalom – 7 Oldal

Heinrich von Kleist német drámaíró, lírikus

A német irodalomban előbb jelenik meg a romantika, mint az angol és a francia kultúrákban. Már a XVIII.

Megölték a Csend szívét, a sötétség sír, sivít, ránk tört a nagy razzia: száz ördögnek száz fia surran,

„Az élet minden öröme és szépsége abban a tényben nyer összegzést, hogy az élet meglepetéseket tartogat.” Frank Herbert

Hüvös és öreg az este. Remeg a venyige teste. Elhull a szüreti ének. Kuckóba bújnak a vének. Ködben

Hűvös arany szél lobog, leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt,

“Nyelvéből kiesve: létének céljából is kiesik az ember” “Játszik velünk százszor megcsalatottan is a hullámzó reménység. Azt gondoltam:

A várost teleszórja az ősz arannyal, egyformán s igazságosan, ahogy illik nálunk, bár a lankás dombokra egy kicsit

Amikor 1891-ben meghalt, nem mint a Moby Dick halhatatlan írójáról emlékeztek meg róla. A néhány nekrológ arról az

A nyár bedobta rózsakoszorúját múlt este a nyílt ablakon. Dalolt. Hajába gaz volt, hervadó háncs, pár sárguló levél-rongy,

Pompás, fehér karácsony-éjen Kidobta a szikrázó hóba, Kidobta a havas semmibe Magzatját a papék Katója. Aztán Kató, a