Jékely Zoltán: Havazás
Hópihék, kavargó, pillanatnyi emberi sorsok! Mondjátok, ki boldog közületek? Ki földrehull, reátipornak; az ereszen-maradt: elolvad. Felbukkanunk, kavargunk jobbra-balra,
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
Hópihék, kavargó, pillanatnyi emberi sorsok! Mondjátok, ki boldog közületek? Ki földrehull, reátipornak; az ereszen-maradt: elolvad. Felbukkanunk, kavargunk jobbra-balra,
A hal vízben élő állat. Van kis hal, középszerű hal és nagy hal. A nagy hal megeszi a
Már a középiskolai olvasókönyvünkben olvashattuk volna, ha – sajnos – ki nem maradt volna belőle, hogy a pénz
Az egész szőllőhegyet látni most, a hegy husát most látni meztelen, mint ájult hölgy, mutatja fesztelen telt formáját,
Rossz időket élünk, hogy fessem ki jónak? Ki hisz ma Százéves Jövendőmondónak? Mikor maga sem hisz, öreg csont,
Hej, de furcsán vagyunk az élettel! Míg valamit érne: addig nem kell. És mikor már csak lézengünk, tengünk:
Ábrándjaim derűs világát Beárnyékozta szenvedés. Hol a nap még szivembe süthet, Immár csak egy parányi rés. Oda van
A tyúk egy madár. Több tyúk több madár. Mint ilyen tehát ellentéte a kutyának, amit a neve is
Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este A jászol almán, kis hajléktalan, Szelíd barmok közt,
1918. december 23-án született Mándy Iván “… azt hiszem, az ember nagyon keveset tudhat meg a másikról.