Czigler Győző építész, műegyetemi tanár
A XIX. század végi magyar építőművészet meghatározó alakja, Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, 1905. március
Séta a kultúra ösvényein
A XIX. század végi magyar építőművészet meghatározó alakja, Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, 1905. március
A higiénia egyik legismertebb magyar művelője, a közegészségtan első hazai egyetemi előadója, Fodor József (Lakócsa, 1843. július 16.
Korának legmodernebb szemléletű tankönyvírója, a matematikus jezsuita tanár, Makó Pál (Jászapáti, 1723. július 9. – Buda, 1793. augusztus
Kováts Mihály (Korlát, 1768. július 4. – Mezőcsát, 1851. június 22.) orvos, nyelvújító már fiatalon igen sokoldalú tehetségnek
A modern magyar építészet jeles alakja, Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895. június 28. – Budapest, 1975. július 30.) híres
1890. június 24. A neves orientalista, az indiai kultúra és művészet kutatója, Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24.
A székely ezermester, Bodor Péter (Erdőszentgyörgy, 1788. június 22. – Kolozsvár, 1849. augusztus 6.) már kisgyermekként bizonyította faragó
„nem vagyok én „tudós”, hanem kutató, akit a „nemtudom” kérdések izgatnak” Nevét a „kettős honfoglalás” elmélete tette ismertté: ennek
A legnagyobb hősiesség, megmaradni munkád mellett, akármit szól is ahhoz a világ. S ennél is igazibb hősiesség, megsemmisíteni
Rott Andor (Budapest, 1897. június 14. – Antwerpen, 1981. június 25.): vegyészmérnök, feltaláló, a polaroid technológiát megelőlegező közvetlen